A cégnév módosításának hatálya

Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, mert az egyben a tulajdonos családneve is volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.

Deepfake: software személyiségi jogok megsértésére

Az utóbbi hetekben a deepfake a jelenlegi talán legijesztőbb online gyakorlat megnevezésévé köznevesült. A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül.

Ítélőtábla: Mikor lehet érvénytelen a tartozáselismerő nyilatkozat?

A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a kölcsön folyósítása előtt az adós nem tehet tartozáselismerő nyilatkozatot.Az eset azért figyelemre méltó, mert a bankok a hitelezés során széles körben megkövetelik az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Lényeges kérdés tehát, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat mely esetekben járhat az érvénytelenség jogkövetkezményével.Dr Égertz Andrea cikkét olvashatják PDF formátumban ide kattintva.

Gyorsabb és hatékonyabb bíráskodás a másodfokú perekben

A másodfokú bíróságok gyakorlatában a polgári perrendtartásról szóló új törvény 2018. január 1-jén történt hatályba lépése előtt megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a bíróságok gyakran hatályon kívül helyezték az elsőfokú bíróság ítéletét és végzésükben arra kötelezték az elsőfokú bíróságokat, hogy az eljárást újból folytassák le, illetve hozzanak új határozatot. Ez a gyakorlat viszont egyes esetekben a perek ésszerűtlen elhúzódásához vezetett.

Vállalat megfelelési program bevezetésére tekintettel csökkenthető a versenyjogi bírság

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal új bírságközleménye. A közlemény az aktuális hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével mutatja be a bírság kiszabásának menetét, átdolgozott szempontjait, és kiszámításának módszerét. A kiadvánnyal a GVH deklaráltan növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát.

Fontos változások a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos módosító törvény hatályba lépésével módosult a közbeszerzésről szóló törvény is. A módosító törvény általános célja, hogy a hatósági jogalkalmazás könnyebb legyen, és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. A módosítással a jogalkotó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat összhangba kívánta hozni a közigazgatási eljárások aktuális reformjával.

Január 26-tól a NAV megnyitotta az online számla adatszolgáltatás tesztfelületét

Miként az már mindenki előtt ismert, 2018. július 1-től jelentősen megváltozik az Adóhatóság részére történő számlák adatszolgáltatásának rendje; a számlázóprogrammal történő számlakibocsátás esetén a 100 eFt áfatartalmat meghaladó számlák adattartalmát a számlázóprogramnak valós idejű adatszolgáltatással kell teljesítenie az Adóhatóság részére, míg a papír alapon kibocsátott számlák esetében a NAV oldalán a jövőben elérhető felületen kell az érintett számlákat bejelenteni, rögzíteni.

GDPR: Mi is a helyzet akkor a bírsággal?

A nyilvánvaló szakmai és szervezeti kihívásokon túl az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) kapcsán a hazai közbeszédet az új, minden eddigit meghaladó bírságtételek uralták. Köztudott, hogy a maximális kiszabható bírság elsődlegesen 20 millió euró lesz, azonban olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a globális árbevételének 4 %-a ezen összeget meghaladja, úgy az utóbbi, árbevételhez viszonyított mérték lesz irányadó, azonban a bírságolás elvei kevésbé forognak közszájon.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események