Kié is a befektetési szolgáltatóknak átadott befektetés?

Befektetési vállalkozások felszámolása esetére a 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) speciális rendelkezéseket tartalmaz. A Bszt. 136. §-a alapján a befektetési vállalkozások felszámolása során az ügyfelek által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfelek tulajdonában lévő, vagy az ügyfeleket megillető eszközök, továbbá az ügyfelek javára vezetett számlákon lévő árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét. Ezen eszközöknek az ügyfelek részére történő kiadásáról a befektetési vállalkozás a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül köteles intézkedni.

A vezető tisztésgviselők felelőssége - a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye szerint

A Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6. napján fogadta el Kúria Polgári Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja által készített összefoglaló véleményét a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörében végzett joggyakorlat elemzésével kapcsolatban. Mint ismeretes az új Ptk. számos helyen változtatott a vezető tisztségviselők felelősségén és már a hatályba lépést követően is lehetett tudni, hogy néhány, a jogszabály által megválaszolatlan kérdést csak a joggyakorlat fog tudni eldönteni.

Mire és hogyan használható az előzetes vitarendezés?

Ha az érdekelt gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során úgy érzi, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el vele szemben, akkor az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, hogy ún. előzetes vitarendezést kezdeményezzen. Ezzel problémáját gyorsan jelezheti az ajánlatkérőnek, aki ilyenkor köteles nagy körültekintéssel megvizsgálni az esetet. A kezdeményezőnek figyelnie kell a közbeszerzési beadványokra vonatkozó aranyszabályokra, a határidő és a formai előírások betartására.

Kezesség helyett komfortlevél avagy - a komfortlevelekben vállalt kötelezettségek kikényszeríthetősége

A finanszírozási konstrukciók esetében gyakran előfordul, hogy a külföldi anyavállalatok az adós leányvállalat tartozásaiért kezességet nem kívánnak vállalni, de hajlandóak, ún. komfortlevelet (támogató levelet, megerősítő nyilatkozatot) kibocsátani. A komfortlevél jogintézményét azonban a Ptk. nem ismeri, így kérdésként vetődik fel, hogy a benne foglalt kötelezettségvállalás a magyar jogban egyáltalán kikényszeríthető-e.

Jogi átvilágítás mint a tőkeinvesztíciók nélkülözhetetlen szakasza

A KRS Ügyvédi Iroda konferenciasorozatának részeként 2017. február 3. napján került megrendezésre a tőkebefektetések előkészítésének tárgyában tartott konferencia. A közel 50 befektető és KKV részvételével megtartott nagysikerű konferencián befektetők és tanácsadók számoltak be a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

Készül a súlyosan jogsértő e-kereskedelmi vállalkozások „fekete listája”

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosításai jelentős változást jelentenek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatókra nézve. Emelkedett egyrészről az ilyen szolgáltatók ismételt jogsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok mértéke, másrészről létrehozásra kerül, és nyilvánosan elérhetővé válik a súlyosan jogsértő vállalkozások adatbázisa.

Kötelező a munkavállalói részvétel biztosítása a munkavédelem területén

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben konzultálniuk szükséges. Ennek átültetése jelenik meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv.(Mvt.) rendelkezéseiben, melyek ezt az általános kívánalmat konkretizálják. Ezen törvényi előírások számtalan kötelezettséget telepítenek a munkáltatókhoz, illetve jogot a munkavállalókhoz.

Mégis elhalaszthatják a kft.-k a törzstőke emelését?

Március 15-ig több mint 60 ezer cégnek kell megemelnie a törzstőkéjét. Valószínűleg több ezer vállalkozás fog megszűnni, mert nem tudja, vagy nem akarja ezt teljesíteni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a cégek nem kapnak újabb haladékot, az ügyvéd szerint arra viszont van lehetőség, hogy akár évtizedekkel később teljesítsék a pénzbeni hozzájárulást.

Mit jelent a gyakorlatban, ha ágazati vizsgálatot indít a GVH?

A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai hatékonyabb előkészítésének megkönnyítése érdekében időnként piacelemzést végez. Ilyenkor külső szakértőt is bevonhat és elemzi a piaci folyamatok és egy kiemelt ágazatban a piaci gyakorlat versenyre kifejtett hatását. Legfontosabb következménye a piacelemzésnek, hogy amennyiben a hivatal arra utaló jelet talál, hogy az adott ágazati piacon korlátozódik a verseny, a piac értékelése céljából végzéssel ún. ágazati vizsgálatot indít.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára