Tőkeemelés, amit nem közvetlenül a cégeknek folyósítunk

Idén nyáron egy komplex törvénymódosítás eredményeként a gyakorlatban is lehetőség nyílt arra, hogy akként kerüljön pénzbeli hozzájárulással felemelésre egy korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság jegyzett tőkéje, hogy az annak tárgyául szolgáló pénzösszeg sem a társaság házipénztárában, sem a társaság fizetési számláján ne jelenjen meg, hanem közvetlenül a társaság valamely kötelezettsége teljesítésére kerüljön fordításra.

Mire figyeljünk csődegyezség megkötésekor?

A Kúria egy 2017-es határozatában ismét adott némi eligazítást ahhoz, hogy mit vizsgálhat a bíróság a csődegyezség jóváhagyásakor. A Csődtörvény kimondja, hogy egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Közgyűlés illetve taggyűlés tartása a társaság székhelyétől eltérő helyen

Egy társaság működése során a gyakorlatban előfordulhat, hogy legfőbb szervének ülését a tagok illetve a részvényesek a társaság székhelyétől eltérő helyen kívánják tartani. Ennek a jogi lehetősége adott volt az új Ptk. hatálybalépését megelőzően és az új Ptk. hatályos szabályai alapján is van erre lehetőség.

Augusztus hónap végével lejár a cégkapun történő regisztráció határideje

2017. augusztus 30. napján – azaz nem egész kettő hét múlva – lejár a jogszabályban rögzített határidő arra, hogy valamennyi gazdálkodó szervezet (így különösen valamennyi részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság) végrehajtsa a cégkapus regisztrációt. A regisztráció – a jogszabályi kötelezettség teljesítésén túl – azért szükséges, mivel 2018. január 1. napjától a gazdálkodó szervezetek jellemzően ezen a platformon lesznek kötelesek a bíróságokkal, egyéb hatóságokkal és további állami szervekkel történő kapcsolattartásra.

Önnek tartoznak – vagy Ön tartozik? Változnak a fizetési felszólítás szabályai!

2017. július 1-ével több ponton is módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtörvény”). A törvénymódosítás egyik fontos célja volt, hogy a jogalkalmazásban problémát jelentő egyes rendelkezések pontosításra kerüljenek, így a fizetési felszólításra illetve az adósnak a vele szemben érvényesíteni kívánt követelés vitatására vonatkozó szabályok is logikusabb elrendezésre és pontosításra kerültek.

Miért tiltják a viszonteladói árrögzítést?

A vállalkozások alapérdekeit érinti a vállalkozások közötti együttműködés szabadsága. Az együttműködés különböző formái az értékesítés bonyolult részfolyamatait segítik összehangolni. Miért bünteti mégis a Gazdasági Versenyhivatal az árrögzítést? A versenyjogi jogszabályok alapvetően a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat kívánják megakadályozni, mivel a kívülállók részére hátrányosak és ezek a résztvevők számára biztosítanak előnyt.

Tipikus HR hibák a gyakorlatból

Az alábbiakban olyan helytelen gyakorlatokat kívántunk bemutatni a munkajog területéről, melyek alkalmazása széles körben elterjedt, és amelyek jogellenes voltuk miatt kockázatot jelenthetnek a vállalkozások számára. A munkajog pedig az ilyen területekben bővelkedik.  Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy ez a jogterület első ránézésre végtelenül egyszerűnek tűnik, így sok esetben a rossz megoldások választáskor még a kétség gyanúja sem merül fel.

Üzletszerűség megítélése a pénzügyi felügyelet gyakorlata során

Az üzletszerűség kérdése alapvető jelentőséggel bír annak megítélése kapcsán, hogy egy tevékenység pénzügyi szolgáltatásnak, így engedélyköteles tevékenységnek minősül-e vagy sem. A vonatkozó előírások alapján ugyanis pénzügyi szolgáltatásnak meghatározott tevékenységek (így például betétgyűjtés, kölcsön vagy hitel nyújtása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, követelés vásárlás stb.) végzése kizárólag akkor minősül, ha az adott tevékenység végzésére üzletszerűen kerül sor.

A gépjármű törzskönyv, mint atipikus biztosíték

Gépjárművásárlás esetén igényelt hitelkonstrukciók alkalmával bevett gyakorlat, hogy a finanszírozó a kölcsönszerződés biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a hatósági nyilvántartásba, illetve a gépjármű törzskönyvét is a birtokában tartja mindaddig, amíg az adós a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára