Átruházhatóvá válik az üzleti titok

Nemrég lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely elsősorban a az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet ülteti át a magyar jogba. Az irányelv ezáltal megteremti az üzleti titok egységes szintű védelmet az Európai Unióban.

Az internet végét hozza az új szerzői jogi irányelv

A netsemlegességgel kapcsolatos tavaly év végi Egyesült Államokbeli fejleményekhez és felhördüléshez hasonló reakciókat váltott ki a szerzői jogi irányelv (pontosabban a Digitális Egységes Piac Szerzői Jogáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezete) illetve annak bizonyos konkrét rendelkezései.

Ésszerű változások a cégeljárásban és a végelszámolási eljárásokban

A 2018. évre tervezett közigazgatási bürökráciacsökkentéssel és a hatósági eljárások egyszerűsödésével együtt járó változások első lépcsőben 2018. január 1-jén léptek hatályba, míg a második lépcsőben tervezett, az eljárásokat egyszerűsítő változások 2018. július 1-jével léptek hatályba. A módosítások sok ágazati törvény változása mellett a Cégtörvényt (Ctv-t) is érintik. A cégeljárást és végelszámolási eljárást érintően az alábbiakban bemutatott területeken léptek hatályba jelentős változások 2018. július elsejével.

Egy kényszertörlési eljárás könnyen átfordulhat felszámolássá

Egy friss Kúriai határozat kimondta, hogy a kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Csődtörvény, hanem a cégeljárási törvény állapítja meg, amelynek megfelelően a kényszertörlési eljárás már akkor is átfordul felszámolásba, ha csak valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.

GDPR: kit nevezzünk ki adatvédelmi tisztviselőnek?

2018. május 25-én hatályba lépett az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR). Sok társaságnak sikerült a jogszabályi megfelelést eddig az időpontig megvalósítania, de nagyon sok cég, szervezet esetében a teljes megfelelés érdekében még komoly változtatásokat, fejlesztéseket kell végrehajtani. A felkészülési fázisban szerzett tapasztalatok okán a szakmai diskurzusban is kezdik átvenni az olyan kérdéskörök a hangsúlyt, amik a GDPR szerinti működés praktikus oldalát fogják meg. Ebbe a tendenciába illeszkedik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságának (NAIH) nemrég közzétett adatvédelmi reformmal kapcsolatos állásfoglalása, ami azt vizsgálja, hogy a GDPR milyen kritériumokat határoz meg az adatvédelmi tisztviselők tekintetében.

Csődtörvény szerinti megtámadás versus jóerkölcsbe ütközés miatti semmisség

A Kúria egy friss határozatával ismét egyértelművé tette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mire figyeljünk nagyon a szerződések megtámadása esetén?

Magasabb energiahatékonyság és tovább növekvő lakásárak

Közel 2 és fél év múlva már csak olyan épületek kaphatnak használatba vételi engedélyt mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió más tagállamában, amelyeknek az energiafelhasználása közel nulla.
A 2010-ben hatályba lépett EU-s irányelv célkitűzése az volt, hogy az Európai Unióban 2021. után csak olyan épületek épüljenek, amelyeknek az energiaigénye közel nulla. Az irányelv vonatkozó szabályai szerint közel nulla energiaigényű épületnek kell tekinteni az olyan igen magas energiahatékonysággal rendelkező épületet, amelyben a felhasznált közel nulla vagy nagyon alacsony mennyiségű energia jelentős részben megújuló forrásokból származik, beleértve a helyszínen, vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát is.

Mit lehet tenni, ha felszámolási kérelmet nyújtottak be a cégem ellen

Tavalyi évben országosan közel 6800 gazdálkodó szervezetet érintett felszámolási eljárás. A felszámolással érintett gazdálkodó szervezetek száma az utóbbi években bár csökkenő tendenciát mutat a felszámolási eljárás még mindig jelentős számú gazdálkodó szervezetet érint. Önmagában viszont az a tény, hogy felszámolási eljárást kezdeményeznek egy gazdálkodó szervezet ellen, még nem feltétlenül jelent egyenes utat a gazdálkodó szervezet felszámolásának elrendeléséhez. Számos lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy a gazdálkodó szervezettel szembeni felszámolási eljárás elrendelése, az arra irányuló kérelem előterjesztését követően az adós gazdálkodó szervezet oldaláról elhárítható legyen.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események