Jelen írásunkban bemutatjuk a titokban készített video- vagy hangfelvétel, illetve más, jogszerűtlenül szerzett bizonyítékok, összefoglaló nevükön a jogsértő bizonyítási eszközök perben való felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat.
A Kúria egy 2019-es határozatában fontos megállapításokat tett a végrehajtás, követelés lefoglalás és a fedezetelvonás jogkövetkezményei kapcsán, mikor kimondta, hogy a végrehajtást kérő a követelésfoglalással nem lép a felperes helyébe, a javára lefoglalt pénzkövetelés kötelezettjének a vagyonára végrehajtást nem vezethet.
Egy nemrégiben közzétett ügyben, egy munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett és ebből eredő igényét kívánta érvényesíteni elsősorban a felszámolás alá került munkáltatójával, másodsorban pedig a megszűnt munkáltató helyett a munkáltató beltagjával, mint a megszűnt munkáltató tartozásaiért mögöttesen felelősséggel tartozó személlyel szemben.
Egy cseh vonatkozású ügyben hozott legutóbbi döntésében az Európai Unió Bírósága megerősítette, hogy az adómentes exportértékesítésnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása. Miért fontos ez a magyar adóalanyok szempontjából?
A Kúria a napokban közzétett döntésében megerősítette, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles megtagadni a szerződés jóváhagyását, ha észleli, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok sérültek. A tényállás szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan egy közös tulajdonban álló ingatlan meghatározott tulajdoni hányada volt. Az eladó az ingatlanra harmadik személlyel adásvételi szerződést kötött, azonban a társtulajdonosokkal a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot közvetlenül nem közölte. A társtulajdonosok kizárólag a jegyző által kitett hirdetményből értesültek a vételi ajánlatról.
A Kúria az egyik legújabb határozatában megerősítette, hogy egy közkereseti társaság tagjának örököse csak a többi taggal való megegyezése esetén és egy hat hónapos jogvesztő határidőn belül léphet be az örökhagyó helyén a társaságba. A jogvitát az okozta, hogy a cégbíróság elutasította egy közkereseti társaság tagja örökösének változásbejegyzési kérelmét arra hivatkozással, hogy a cég hat hónapos jogvesztő határidőn túl kérte a tagváltozás bejegyzését. A cégbíróság azt is megállapította, hogy a cég a hat hónap elteltével megszűnt.
A szigorításokra uniós szinten már 2017-ben sor került, azt követően, hogy az autókölcsönzési üzletágban 2010 és 2016 között megduplázódott a fogyasztói panaszok száma. 2017-ben az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok az öt nagy európai autókölcsönző cég (Avis, Enterprise, Europecar, Hertz, Sixt) számára olyan kötelezettségeket írtak elő, amelynek célja az volt, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás teljesen megfeleljen az uniós fogyasztóvédelmi törvényeknek, ezáltal a panaszok száma is csökkenjen.
Gyakran hallani olyan bírósági ügyekről, amelyekben valamely magánszemély egy a becsületét sértő kijelentés vagy jóhírnevét sértő állítás miatt egy másik magánszemélyt perel be. Az ilyen eljárásokat hajlamosak vagyunk magánszemélyek közötti vitáknak tekinteni, azonban messze nem kizárt annak a lehetősége, hogy egy ilyen eljárás valamely oldalán vagy valamely oldalához szorosan kapcsolódóan felbukkanjon egy szervezet. Így könnyen előfordulhat, hogy egy cég szeretne elégtételt kapni – például bocsánatkérő közlemény közzététele által – egy őt ért sérelemért, vagy az azáltal elszenvedett hátrányok kompenzálását sérelemdíj formájában kívánja elérni, ahogy az is előfordulhat, hogy valaki által sérelmezett kijelentést egy szervezet képviselőjeként tettek meg.
Természetes személy ingatlan bérbeadási tevékenységet adózási szempontból jellemzően egyéni vállalkozóként, adószámos vagy adószám nélküli magánszemélyként végezhet. Azt a természetes személyt, aki egyéni vállalkozó is egyben és ingatlant ad bérbe, megilleti a választás joga, hogy a bérbeadásból származó bevételei szempontjából a magánszemélyekre alkalmazandó szabályokat alkalmazza, vagy sem.
A NAIH 2018. május 25-e, azaz a GDPR kötelező alkalmazása óta már több, bírság kiszabásával végződő hatósági eljárását lezáró határozatát publikálta. Ezen eljárások közös jellemzője a bírság kiszabásán és a bírság nagyságrendjén túl (jellemzően egy millió forintos bírságok kerültek ezidáig kiszabásra), hogy érintetti jogok megsértésének illetve jellemzően az érintetti jogok érvényesítésével kapcsolatos nem jogszerű adatkezelői eljárások megállapítására került sor a NAIH által. Az egyik legújabb nemrégiben közzétett, 2019. március 4-i keltezésű NAIH határozat nem tér el a fentiektől annyiban, hogy ebben az esetben is érintetti joggyakorlás és azzal összefüggő érintetti kérelemre induló hatósági eljárás kapcsán a NAIH egy millió forintos adatvédelmi bírság kiszabása mellett döntött az adatkezelővel szemben. Ugyanakkor ezen ügyben különös jelentősége volt a jogos érdeken alapuló adatkezelés és ahhoz kötelezően kapcsolódó érdekmérlegelési teszt megfelelősége vizsgálatának, mellyel kapcsolatos legfontosabb hatósági megállapításokat az alábbiakban foglaljuk össze.
