Kúria: Nincs helye a per megszüntetésének, ha az általános jogutód nélkül megszűnt félnek van különös jogutódja

A szóban forgó perben az első fokú bíróság az alperest meghatározott összeg megfizetésére kötelezte, mellyel szemben az alperes fellebbezést terjesztett elő. Időközben a felperes ellen felszámolási eljárás indult és törlésre került a cégjegyzékből. A másodfokú eljárásban ezért az ítélőtábla a per félbeszakadását állapította meg. A felperes jogutód nélküli megszűnése miatt az alperes kérelmet terjesztett elő az ítélőtáblához, a félbeszakadt eljárás folytatására és a felperes részére ügygondnok kirendelésével a per megszüntetésére. Az ítélőtábla a pert meg is szüntette; határozatát azzal indokolta, hogy a felperesnek a perben érintett követelése vonatkozásában nincs jogutódja.

Amikor egy bírósági határozat nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként

Az Európai Bíróság egy 2018-as ítéletében a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) értelmezve kimondta, hogy a bírósági határozat, amelyet anélkül hoztak meg, hogy az adóst tájékoztatták volna azon bíróság címéről, amelyhez a választ kell intézni, vagy amely előtt meg kell jelenni, illetve amely előtt adott esetben az említett határozattal szemben jogorvoslattal lehet élni, nem hitelesíthető európai végrehajtható okiratként.

Munkáltatók figyelem! NAIH állásfoglalás erkölcsi bizonyítványok GDPR-nak megfelelő kezelése kapcsán

A NAIH egyik legújabb, 2019. januári állásfoglalása foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a GDPR rendelkezésére figyelemmel mikor és milyen módon lehet jogszerű a munkáltatók részéről erkölcsi bizonyítványok kezelése. Ennek kapcsán az egyik fontos körülmény amit szükséges figyelembe venni, hogy az erkölcsi bizonyítványok bűncselekményekre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ezért a GDPR rendelkezései közül a különleges adatokra vonatkozó speciális rendelkezéseket is figyelemben kell venni ezen kérdés megválaszolása kapcsán, tehát nem elég a GDPR 6. cikke szerint megfelelő jogalappal rendelkeznie egy munkáltatónak az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos adatkezeléshez, hanem szükséges a GDPR 9. cikkben meghatározott valamely feltétel teljesülése is az adatkezelés jogszerűségének megállapíthatóságához.

Megszületett az első NAIH bírság a GDPR kötelező alkalmazása óta

Közzétételre került a NAIH még 2018. decemberében meghozott határozata, melyben a NAIH 1.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy adatkezelővel szemben a GDPR szerinti érintetti jogok megsértése miatt. A NAIH határozata alapján az adatkezelő 2017. évi beszámolója szerinti értékesítési árbevétele nagyságrendileg 15 milliárd forint volt.

Munkaerő-kölcsönzés vagy vállalkozó megbízása adott tevékenység ellátására?

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 214.§ (1) a) pontja szerint a munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ezzel szemben a megbízási és a vállalkozási jellegű szerződésekre vonatkozó szabályokat a 2013. évi V.tv. (Ptk.) tartalmazza, az alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására köteles, díjazás ellenében. A cikkben azon gyakorlati elhatárolási szempontokat mutatjuk be, melyek alapján a munkaügyi ellenőrzési (illetve a bírósági) gyakorlat elhatárolja a munkaerő-kölcsönzés és a megbízás/vállalkozási jellegű szerződés alapján foglalkoztatott személyeket.

Kúria: Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat egy életbiztosítási termék értékesítése kapcsán

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárása során bírságra kötelezte az egyik biztosító társaságot és annak függő ügynökét, mert az értékesített életbiztosítási termékre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat megtévesztette a fogyasztókat. Az eljáró hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont felek az egyes kommunikációs eszközökön egyrészről azt sugallták, hogy a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekre, másrészről azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást az ügynök nyújtja.

Ismét a korlátolt felelősségű vállalkozást vezetők korlátlan felelősségéről

Az új Ptk. hatálybalépésével heves jogértelmezési viták indultak a tekintetben, hogy milyen esetben és milyen mértékig korlátlan a vállalkozók felelőssége abban az esetben, ha korlátolt felelősséggel bíró vállalkozás vezetnek. Idővel kikristályosodott a joggyakorlat és egyértelműen modellezhetővé váltak a korlátlan felelősség esetei.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események