A Kúria egy közelmúltban közzétett határozatában rögzítette, hogy ha a közalkalmazott a Facebook-adatlapján feltünteti a munkáltatóját, azáltal személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával, így közzétett posztjainak tartalma miatt a magatartása akár a munkáltatója jóhírnevének megsértésére is alkalmas lehet, ez a magatartás pedig megalapozhatja a jogviszony megszüntetését.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatót adott ki a lejárt lakbértartozással rendelkező természetes személyek adatainak internetes közzétételi gyakorlatáról. Bár az adatkezelő a jelen esetben egy önkormányzat, az ügy érdekes lehet bármely jogi személy vonatkozásában, aki az adósainak nevét az interneten publikálni szeretné, azt remélve, hogy ettől nagyobb lesz a fizetési hajlandóság. A tájékoztató hasznos információt ad továbbá arról, hogy miként kell a gyakorlatban a célhoz kötöttség elvét értelmezni.
Bár Andy Warhol több, mint három évtizeddel ezelőtt elhunyt, mostanáig Amerika talán egyik legismertebb művészének tekinthető. Az USA Legfelsőbb Bíróságának döntése, mely az Andy Warhol szellemi örökségét kezelő Andy Warhol Alapítvány és egy ugyancsak prominens rock fotós, Lynn Goldsmith jogvitájában született Amerika határain túl, más bíróságok megközelítési módjára is hatással lehet.
A munka törvénykönyvről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban „Mt.”) főszabálya szerint „A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.”
Az ügyvezetők döntő szerepet játszanak egy társaság működésében és pénzügyi irányításában. Bizonyos helyzetekben azonban az ő tevékenységük vagy annak hiánya a felelősségükkel kapcsolatos jogvitákhoz vezethet.
A bírósági határozat alapjául szolgáló tényállásban az a kérdés merült fel, hogy a törvényes zálogjog létrejöttéhez a bérleti jogviszony fennállásán és az eszközök bérleménybe vitelén túl szükséges-e a bérleti díj alapján fennálló követelés is.
A Kúria egy nemrégiben született döntésével elutasított egy felülvizsgálati kérelmet a munkaviszony megszüntetésére irányuló ügyben. Megállapította, hogy az elbocsátás jogszerűségét nem érinti, és nem minősül jogellenes joggyakorlatnak az, ha a munkáltató gazdaságossági szempontokra tekintettel nem munkaviszony, hanem egyéb jogviszony keretében kívánja egy feladat ellátását megvalósítani.
Az Európai Unió két, közvetlenül alkalmazandó rendeletében szigorú korlátozásokat lépetetett életbe, melyek egyfelől a kettős felhasználású termékek kereskedelmére, másfelől a szolgáltatások nyújtására vonatkoznak. Ezen jogszabályokon túl Magyarország 2011 óta kormányrendeletben is szabályozza a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét.
|
Irodánk egyik ügyfele ezúttal négymillió euró értékű, építési-fejlesztési ingatlan megszerzésére irányuló cégfelvásárlási tranzakciót hajtott végre. A nagyértékű ügylet során a céltársaság jogi és pénzügyi átvilágítását, a vevő jogi- és adójogi képviseletét és a tranzakciós dokumentumok elkészítését végezte a KRS. |
Egy munkaszerződés alapján a munkavállaló jogosult volt a prémiumra a munkaviszony bármely okból való megszűnésekor a munkáltató költségvetési tényszámainak emelkedése esetén. Munkaviszonya megszűnését követően az őt megillető prémiumot azonban nem kapta meg, így a munkavállaló keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz.
