A Kúria egy friss határozatával ismét egyértelművé tette, hogy a jóerkölcsbe ütközés, mint semmisségi ok csak kisegítő jogcímként alkalmazható a jogszabályokban nem nevesített, de a társadalmi értékítéletbe, az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütköző szerződések esetén.
Felmerül a kérdés, hogy mit jelent ez a gyakorlatban és mire figyeljünk nagyon a szerződések megtámadása esetén? Dr. Vida Enikő cikkét olvashatják PDF formátumban ide kattintva:

Hírek

Infó

Események