A közbeszerzési törvény módosítási javaslatának versenynövelő szempontjai

A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása.

A kockázati tőkealap-kezelők felelősségéről

Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük.

Végezhet-e pénzügyi intézmény meghatalmazottként számlakibocsátási tevékenységet?

A Magyar Nemzeti Bank („MNB”) 2016. szeptemberi állásfoglalása alapján sem pénzügyi vállalkozás, sem pedig hitelintézet nem végezhet meghatalmazottként üzletszerűen önmagában számlakibocsátási tevékenységet. Az állásfoglalás ugyan alapvetően pénzügyi vállalkozások oldaláról vizsgálta ezt a kérdést, ám annak tartalma alapján megállapítható, hogy az állásfoglalásban foglaltak mind a hitelintézetekre, mind pedig a pénzügyi vállalkozásokra, azaz valamennyi pénzügyi intézményre vonatkoznak egyaránt.

Változik a cégautóadóra vonatkozó szabályozás,de nem szűnik meg a tartós bérlet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt és ezen módosítások következtében 2017. január 1-jétől kikerül a gépjárműadóról szóló törvényből a tartós bérlet fogalma és megszűnik a tartós bérlettel kapcsolatos azon korábbi szabályozás, mely szerint a cégautóadó alanya a tulajdonos helyett a tartós béreltbe vevő volt illetve magánszemély tartós bérletbe vevő bizonyos feltételek teljesülése esetén nem köteles cégautóadót fizetni.

Ha egyedül nem megy... - avagy a közös ajánlattevők és az alkalmassági feltételek

Sokszor előfordul összetett projektek esetében, hogy egy gazdasági szereplő egyedül nem tudna megfelelni a kiírásban szereplő összes feltételnek, ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban mással együtt közösen nyújtson be ajánlatot. Érdemes áttekinteni, hogy ebben a helyzetben mely feltételeket kell, illetve lehet az ajánlattevőknek együttesen teljesíteniük és melyek azok a feltételek, melyeknek elég, ha az ajánlattevők egyike megfelel.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára