Önnek tartoznak – vagy Ön tartozik? Változnak a fizetési felszólítás szabályai!

2017. július 1-ével több ponton is módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtörvény”). A törvénymódosítás egyik fontos célja volt, hogy a jogalkalmazásban problémát jelentő egyes rendelkezések pontosításra kerüljenek, így a fizetési felszólításra illetve az adósnak a vele szemben érvényesíteni kívánt követelés vitatására vonatkozó szabályok is logikusabb elrendezésre és pontosításra kerültek.

Miért tiltják a viszonteladói árrögzítést?

A vállalkozások alapérdekeit érinti a vállalkozások közötti együttműködés szabadsága. Az együttműködés különböző formái az értékesítés bonyolult részfolyamatait segítik összehangolni. Miért bünteti mégis a Gazdasági Versenyhivatal az árrögzítést? A versenyjogi jogszabályok alapvetően a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat kívánják megakadályozni, mivel a kívülállók részére hátrányosak és ezek a résztvevők számára biztosítanak előnyt.

Tipikus HR hibák a gyakorlatból

Az alábbiakban olyan helytelen gyakorlatokat kívántunk bemutatni a munkajog területéről, melyek alkalmazása széles körben elterjedt, és amelyek jogellenes voltuk miatt kockázatot jelenthetnek a vállalkozások számára. A munkajog pedig az ilyen területekben bővelkedik.  Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy ez a jogterület első ránézésre végtelenül egyszerűnek tűnik, így sok esetben a rossz megoldások választáskor még a kétség gyanúja sem merül fel.

Üzletszerűség megítélése a pénzügyi felügyelet gyakorlata során

Az üzletszerűség kérdése alapvető jelentőséggel bír annak megítélése kapcsán, hogy egy tevékenység pénzügyi szolgáltatásnak, így engedélyköteles tevékenységnek minősül-e vagy sem. A vonatkozó előírások alapján ugyanis pénzügyi szolgáltatásnak meghatározott tevékenységek (így például betétgyűjtés, kölcsön vagy hitel nyújtása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, követelés vásárlás stb.) végzése kizárólag akkor minősül, ha az adott tevékenység végzésére üzletszerűen kerül sor.

A gépjármű törzskönyv, mint atipikus biztosíték

Gépjárművásárlás esetén igényelt hitelkonstrukciók alkalmával bevett gyakorlat, hogy a finanszírozó a kölcsönszerződés biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a hatósági nyilvántartásba, illetve a gépjármű törzskönyvét is a birtokában tartja mindaddig, amíg az adós a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

Kié is a befektetési szolgáltatóknak átadott befektetés?

Befektetési vállalkozások felszámolása esetére a 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) speciális rendelkezéseket tartalmaz. A Bszt. 136. §-a alapján a befektetési vállalkozások felszámolása során az ügyfelek által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfelek tulajdonában lévő, vagy az ügyfeleket megillető eszközök, továbbá az ügyfelek javára vezetett számlákon lévő árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét. Ezen eszközöknek az ügyfelek részére történő kiadásáról a befektetési vállalkozás a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül köteles intézkedni.

A vezető tisztésgviselők felelőssége - a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye szerint

A Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6. napján fogadta el Kúria Polgári Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja által készített összefoglaló véleményét a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörében végzett joggyakorlat elemzésével kapcsolatban. Mint ismeretes az új Ptk. számos helyen változtatott a vezető tisztségviselők felelősségén és már a hatályba lépést követően is lehetett tudni, hogy néhány, a jogszabály által megválaszolatlan kérdést csak a joggyakorlat fog tudni eldönteni.

Mire és hogyan használható az előzetes vitarendezés?

Ha az érdekelt gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során úgy érzi, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el vele szemben, akkor az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, hogy ún. előzetes vitarendezést kezdeményezzen. Ezzel problémáját gyorsan jelezheti az ajánlatkérőnek, aki ilyenkor köteles nagy körültekintéssel megvizsgálni az esetet. A kezdeményezőnek figyelnie kell a közbeszerzési beadványokra vonatkozó aranyszabályokra, a határidő és a formai előírások betartására.

Kezesség helyett komfortlevél avagy - a komfortlevelekben vállalt kötelezettségek kikényszeríthetősége

A finanszírozási konstrukciók esetében gyakran előfordul, hogy a külföldi anyavállalatok az adós leányvállalat tartozásaiért kezességet nem kívánnak vállalni, de hajlandóak, ún. komfortlevelet (támogató levelet, megerősítő nyilatkozatot) kibocsátani. A komfortlevél jogintézményét azonban a Ptk. nem ismeri, így kérdésként vetődik fel, hogy a benne foglalt kötelezettségvállalás a magyar jogban egyáltalán kikényszeríthető-e.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára