Lakás-illetve helyiségbérleti szerződés felmondása bérleti díj nem fizetése okán

Lakás- illetve helyiségbérleti szerződések bérbeadó általi megszűntetésére gyakran a bérleti díj meg nem fizetése miatt, a bérleti szerződés bérbeadói felmondásával kerül sor. Fontos azonban tudni, hogy a lakások és helyiségek bérletére nem csak a polgári törvénykönyv (mind a régi, mind pedig az új), hanem az 1993. évi LXXVIII. törvény („Lakástörvény”), mint speciális jogszabály rendelkezései is alkalmazandók.

Lehet-e a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződéseket módosítani?

A válasz igen, de szigorú feltételek mellett. A törvény a középutat keresi két egymással szembenálló jogos érdek között. Az egyik oldalon a közpénzek felhasználásához fűződő érdek áll. E szerint a megkötendő szerződések feltételei már a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor tisztázottak kell, hogy legyenek.

Így kell kárigényt meghatározni jogellenes munkaviszony megszüntetésénél

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (új Mt.) több területen jelentősen módosított a munkajogi szabályokon. Ezen érdemi módosítások közé tartozott a jogellenes munkaviszony megszüntetésének területe is. Az új szabályozás hatályba lépésétől kezdődően a munkavállaló már nem követelhet szankciós kártérítést, illetve visszahelyezési igény előterjesztésének is ritkábban van helye. A jogellenes munkaviszony megszüntetését, mint károkozást, ugyanis a szabályozás alapvetően kártérítési alapra helyezte.

Tőkeemelés, amit nem közvetlenül a cégeknek folyósítunk

Idén nyáron egy komplex törvénymódosítás eredményeként a gyakorlatban is lehetőség nyílt arra, hogy akként kerüljön pénzbeli hozzájárulással felemelésre egy korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság jegyzett tőkéje, hogy az annak tárgyául szolgáló pénzösszeg sem a társaság házipénztárában, sem a társaság fizetési számláján ne jelenjen meg, hanem közvetlenül a társaság valamely kötelezettsége teljesítésére kerüljön fordításra.

Mire figyeljünk csődegyezség megkötésekor?

A Kúria egy 2017-es határozatában ismét adott némi eligazítást ahhoz, hogy mit vizsgálhat a bíróság a csődegyezség jóváhagyásakor. A Csődtörvény kimondja, hogy egyezség nem tartalmazhat a hitelezők összességére vagy egyes hitelezői csoportokra vonatkozóan nyilvánvalóan és kirívóan előnytelen vagy méltánytalan rendelkezéseket.

Közgyűlés illetve taggyűlés tartása a társaság székhelyétől eltérő helyen

Egy társaság működése során a gyakorlatban előfordulhat, hogy legfőbb szervének ülését a tagok illetve a részvényesek a társaság székhelyétől eltérő helyen kívánják tartani. Ennek a jogi lehetősége adott volt az új Ptk. hatálybalépését megelőzően és az új Ptk. hatályos szabályai alapján is van erre lehetőség.

Augusztus hónap végével lejár a cégkapun történő regisztráció határideje

2017. augusztus 30. napján – azaz nem egész kettő hét múlva – lejár a jogszabályban rögzített határidő arra, hogy valamennyi gazdálkodó szervezet (így különösen valamennyi részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság) végrehajtsa a cégkapus regisztrációt. A regisztráció – a jogszabályi kötelezettség teljesítésén túl – azért szükséges, mivel 2018. január 1. napjától a gazdálkodó szervezetek jellemzően ezen a platformon lesznek kötelesek a bíróságokkal, egyéb hatóságokkal és további állami szervekkel történő kapcsolattartásra.

Önnek tartoznak – vagy Ön tartozik? Változnak a fizetési felszólítás szabályai!

2017. július 1-ével több ponton is módosul a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Csődtörvény”). A törvénymódosítás egyik fontos célja volt, hogy a jogalkalmazásban problémát jelentő egyes rendelkezések pontosításra kerüljenek, így a fizetési felszólításra illetve az adósnak a vele szemben érvényesíteni kívánt követelés vitatására vonatkozó szabályok is logikusabb elrendezésre és pontosításra kerültek.

Miért tiltják a viszonteladói árrögzítést?

A vállalkozások alapérdekeit érinti a vállalkozások közötti együttműködés szabadsága. Az együttműködés különböző formái az értékesítés bonyolult részfolyamatait segítik összehangolni. Miért bünteti mégis a Gazdasági Versenyhivatal az árrögzítést? A versenyjogi jogszabályok alapvetően a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat kívánják megakadályozni, mivel a kívülállók részére hátrányosak és ezek a résztvevők számára biztosítanak előnyt.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára