Munkáltatók figyelem! NAIH állásfoglalás erkölcsi bizonyítványok GDPR-nak megfelelő kezelése kapcsán

A NAIH egyik legújabb, 2019. januári állásfoglalása foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a GDPR rendelkezésére figyelemmel mikor és milyen módon lehet jogszerű a munkáltatók részéről erkölcsi bizonyítványok kezelése. Ennek kapcsán az egyik fontos körülmény amit szükséges figyelembe venni, hogy az erkölcsi bizonyítványok bűncselekményekre vonatkozó adatokat tartalmaznak, ezért a GDPR rendelkezései közül a különleges adatokra vonatkozó speciális rendelkezéseket is figyelemben kell venni ezen kérdés megválaszolása kapcsán, tehát nem elég a GDPR 6. cikke szerint megfelelő jogalappal rendelkeznie egy munkáltatónak az erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos adatkezeléshez, hanem szükséges a GDPR 9. cikkben meghatározott valamely feltétel teljesülése is az adatkezelés jogszerűségének megállapíthatóságához.

Megszületett az első NAIH bírság a GDPR kötelező alkalmazása óta

Közzétételre került a NAIH még 2018. decemberében meghozott határozata, melyben a NAIH 1.000.000,-Ft adatvédelmi bírságot szabott ki egy adatkezelővel szemben a GDPR szerinti érintetti jogok megsértése miatt. A NAIH határozata alapján az adatkezelő 2017. évi beszámolója szerinti értékesítési árbevétele nagyságrendileg 15 milliárd forint volt.

Munkaerő-kölcsönzés vagy vállalkozó megbízása adott tevékenység ellátására?

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 214.§ (1) a) pontja szerint a munkaerő-kölcsönzés az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi. Ezzel szemben a megbízási és a vállalkozási jellegű szerződésekre vonatkozó szabályokat a 2013. évi V.tv. (Ptk.) tartalmazza, az alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására köteles, díjazás ellenében. A cikkben azon gyakorlati elhatárolási szempontokat mutatjuk be, melyek alapján a munkaügyi ellenőrzési (illetve a bírósági) gyakorlat elhatárolja a munkaerő-kölcsönzés és a megbízás/vállalkozási jellegű szerződés alapján foglalkoztatott személyeket.

Kúria: Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat egy életbiztosítási termék értékesítése kapcsán

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárása során bírságra kötelezte az egyik biztosító társaságot és annak függő ügynökét, mert az értékesített életbiztosítási termékre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat megtévesztette a fogyasztókat. Az eljáró hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont felek az egyes kommunikációs eszközökön egyrészről azt sugallták, hogy a biztosítás minden konstrukcióban érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekre, másrészről azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást az ügynök nyújtja.

Ismét a korlátolt felelősségű vállalkozást vezetők korlátlan felelősségéről

Az új Ptk. hatálybalépésével heves jogértelmezési viták indultak a tekintetben, hogy milyen esetben és milyen mértékig korlátlan a vállalkozók felelőssége abban az esetben, ha korlátolt felelősséggel bíró vállalkozás vezetnek. Idővel kikristályosodott a joggyakorlat és egyértelműen modellezhetővé váltak a korlátlan felelősség esetei.

A felszámolás közzététele előtt bejegyzett végrehajtási jogot a felszámoló érvényesítheti

A Kúria az egyik legújabb határozatában az egyedi végrehajtás és a felszámolás, mint „totális végrehajtás” viszonyát vizsgálta és megállapította, hogy az egyedi végrehajtás abban a stádiumban, amelyben a felszámolás közzétételekor tart, „átfordul” a felszámolási eljárás totális végrehajtásába és annak szabályai szerint folytatódik tovább.

Munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő visszahívásának munkajogi vetülete

Gazdasági társaságok ügyvezetését a felek megállapodásának függvényében egy vezető tisztségviselő megbízási vagy munkaviszonyban is elláthatja. Amennyiben egy vezető tisztségviselő munkaviszonyban látja el feladatait, úgy jogviszonya tekintetében általánosságban, így annak esetleges meszüntetése kapcsán is mind a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mind pedig a releváns munkajogi szabályokat is figyelembe kell venni, mely számos esetben jogalkalmazási nehézséget jelenthet.

Ingatlan-nyilvántartás: Könnyebbé válik az ingatlanok tehermentesítése

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során az egy helyrajzi számra beadott ügyek rangsorát a földhivatalhoz benyújtott kérelem érkeztetési, más néven iktatási időpontja határozza meg. Korábban problémát okozott, ha egy jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem került elsőként beadásra, majd ezt követte az ingatlanon fennálló jelzálogjog törlése iránti kérelem. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény új, 7.§ (5) bekezdése azonban jelentős változást hoz az ingatlanok tehermentesítését illetően.

Viszlát útnyilvántartás! – enyhülő szabályok lízingelt céges autók esetén

Sikerrel járt a magyar kormány derogációs kérelme, az Európai Tanács október 2-i határozata értelmében ugyanis 2019. január 1-jétől – amennyiben a pénteken benyújtott törvényjavaslat elfogadásra kerül – nem lesz szükséges útnyilvántartást vezetni a lízinget céges személygépkocsik magáncélú használatáról, a bérbevételhez kapcsolódó kiadások ÁFA-jának 50%-a pedig igazolás nélkül is levonható lesz, szemben az eddigi arányosítási szabállyal.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események