Vállalat megfelelési program bevezetésére tekintettel csökkenthető a versenyjogi bírság

Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal új bírságközleménye. A közlemény az aktuális hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével mutatja be a bírság kiszabásának menetét, átdolgozott szempontjait, és kiszámításának módszerét. A kiadvánnyal a GVH deklaráltan növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát.

Fontos változások a közbeszerzési jogorvoslati eljárásban

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos módosító törvény hatályba lépésével módosult a közbeszerzésről szóló törvény is. A módosító törvény általános célja, hogy a hatósági jogalkalmazás könnyebb legyen, és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. A módosítással a jogalkotó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat összhangba kívánta hozni a közigazgatási eljárások aktuális reformjával.

Január 26-tól a NAV megnyitotta az online számla adatszolgáltatás tesztfelületét

Miként az már mindenki előtt ismert, 2018. július 1-től jelentősen megváltozik az Adóhatóság részére történő számlák adatszolgáltatásának rendje; a számlázóprogrammal történő számlakibocsátás esetén a 100 eFt áfatartalmat meghaladó számlák adattartalmát a számlázóprogramnak valós idejű adatszolgáltatással kell teljesítenie az Adóhatóság részére, míg a papír alapon kibocsátott számlák esetében a NAV oldalán a jövőben elérhető felületen kell az érintett számlákat bejelenteni, rögzíteni.

GDPR: Mi is a helyzet akkor a bírsággal?

A nyilvánvaló szakmai és szervezeti kihívásokon túl az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) kapcsán a hazai közbeszédet az új, minden eddigit meghaladó bírságtételek uralták. Köztudott, hogy a maximális kiszabható bírság elsődlegesen 20 millió euró lesz, azonban olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a globális árbevételének 4 %-a ezen összeget meghaladja, úgy az utóbbi, árbevételhez viszonyított mérték lesz irányadó, azonban a bírságolás elvei kevésbé forognak közszájon.

Kötelező jogi képviselet az új polgári perrendtartás alapján indított eljárásokban

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi. III. törvényt (a továbbiakban: „régi Pp.”) által a 2018. január 1. napján hatályba lépő, a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „új Pp.”) váltja fel, ami jelentős változásokat hoz a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályozásban is.

Mégis felel a Bt. beltagja a társaságtól behajthatatlan adótartozásért?

Az Alkotmánybíróság egy nemrég közzétett határozatában kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a betéti társaság egykori beltagjának, mint mögöttes kötelezettnek is biztosítani kell az alapeljárásban való részvételt és az ott meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogot, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára