Az új Ptk. – más jogterületek mellett – a kártérítési szabályok terén is változásokat hoz, hiszen az eddigi utaló szabály helyett a szerződéses kárfelelősség önálló felelősségi alakzatként nyer szabályozást, mely azt is jelenti, hogy az új Ptk. szakít az egységes polgári jogi felelősség elvével és eltérő elvi alapokra helyezi a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősséget.
Míg korábban hazánkban a büntetőjog keretei között került szankcionálásra a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni izgatás, majd a közösség elleni uszítás tényállásaként, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével rendkívül fontos változások történnek a vonatkozó jogi szabályozásban és igényérvényesítési lehetőségekben.
Rendkívül jelentős változásokat hoz a március 15-től hatályba lépő új Polgári törvénykönyv a vállalkozással adásvételi szerződést kötő fogyasztó életében.
Május 31-ig vehetik igénybe a kedvezményeket az olyan közhasznú alapítványok és egyéb társadalmi szervezetek, amelyek a „Civil törvénykényt” emlegetett, 2011. évi CLXXV. törvény hatályba lépése előtt kerültek közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételre.
Melyek azok a kellékszavatossági jogok, amelyeket hibás teljesítéskor érvényesíthetünk?
Gyakran merül fel a kérdés, meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga, hogyan ellenőrizheti jogszerűen a munkavállalóit, és mely magatartás lépi át a jogszerűség határait.
Az új Ptk. számos rendelkezése a korábban, a bírói gyakorlatban kikristályosodott elvek alapján került megállapításra, ezzel is növelve a jogbiztonságot és megkönnyítve mind a magánszemélyek, mind a bíróságok részére a jogalkalmazást.
A munkaerőpiacok megnyitásával a közép-európai tagállamokból szinte népvándorlás indult nyugatra. Európa lakossága tehát egyre inkább mobilis lett a kontinensen, a tagállami határok sok tekintetben mára relatívnak tekinthetőek.
A márciustól hatályba lépő új Ptk. konkrét rendelkezései alapján jelentősen megváltoznak az özvegyi jogra vonatkozó szabályok.
Októbertől azon építési beruházások esetében, melyek induló építőipari kivitelező tevékenységét ezen időpont után kezdték meg, elektronikus építési napló vezetése vált kötelezővé az építőiparban kialakult lánctartozások megelőzése érdekében.
