Súlyos jogkövetkezményekkel jár, ha a vállalkozás elmulasztja a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan előírt tájékoztatási kötelezettségeit. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 2014. június 13-án hatályba lépő új kormányrendelet jelentős módosításokat vezet be a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan.
Az új Ptk. – más jogterületek mellett – a kártérítési szabályok terén is változásokat hoz, hiszen az eddigi utaló szabály helyett a szerződéses kárfelelősség önálló felelősségi alakzatként nyer szabályozást, mely azt is jelenti, hogy az új Ptk. szakít az egységes polgári jogi felelősség elvével és eltérő elvi alapokra helyezi a szerződéses és a szerződésen kívüli károkozásért való felelősséget.
Míg korábban hazánkban a büntetőjog keretei között került szankcionálásra a gyűlöletbeszéd, a közösség elleni izgatás, majd a közösség elleni uszítás tényállásaként, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével rendkívül fontos változások történnek a vonatkozó jogi szabályozásban és igényérvényesítési lehetőségekben.
Rendkívül jelentős változásokat hoz a március 15-től hatályba lépő új Polgári törvénykönyv a vállalkozással adásvételi szerződést kötő fogyasztó életében.
Május 31-ig vehetik igénybe a kedvezményeket az olyan közhasznú alapítványok és egyéb társadalmi szervezetek, amelyek a „Civil törvénykényt” emlegetett, 2011. évi CLXXV. törvény hatályba lépése előtt kerültek közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételre.
Melyek azok a kellékszavatossági jogok, amelyeket hibás teljesítéskor érvényesíthetünk?
Gyakran merül fel a kérdés, meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga, hogyan ellenőrizheti jogszerűen a munkavállalóit, és mely magatartás lépi át a jogszerűség határait.
Az új Ptk. számos rendelkezése a korábban, a bírói gyakorlatban kikristályosodott elvek alapján került megállapításra, ezzel is növelve a jogbiztonságot és megkönnyítve mind a magánszemélyek, mind a bíróságok részére a jogalkalmazást.
A munkaerőpiacok megnyitásával a közép-európai tagállamokból szinte népvándorlás indult nyugatra. Európa lakossága tehát egyre inkább mobilis lett a kontinensen, a tagállami határok sok tekintetben mára relatívnak tekinthetőek.
A márciustól hatályba lépő új Ptk. konkrét rendelkezései alapján jelentősen megváltoznak az özvegyi jogra vonatkozó szabályok.
