Egy közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere.

Az „új” Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása folyamatos problémát okozott, mert számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan volt. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a fennálló szabályozás és az annak alapjául szolgáló uniós irányelv között is ellentmondás feszült.

Miként minden évben, így idén február 20-ig is közzétette a NAV az ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatóját, melyből megtudhatjuk, hogy az adott adóévben mely szektorokban tevékenykedő adózók tevékenységét tiszteli meg kiemelt figyelmével a NAV. A leginkább érdeklődésre számot tartó ellenőrzési területeket és irányokat foglaljuk össze az alábbiakban.

A munkaügyi ellenőrzések célja annak a megállapítása, hogy a munkáltató eleget tesz-e a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályoknak.

Ezentúl minden lényeges információt automatikusan megkap a NAV az ügyfelek számláiról, ez az egyik legfontosabb változtatása a 2016. január 1-től életben lépett a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló egyezménynek, rövid nevén a CRS megállapodásnak

Szinte az utolsó pillanatban, két héttel a rendelkezésre álló határidő lejárta előtt törvényt módosított az Országgyűlés, melyben egyrészt egy évvel meghosszabbítja a törvény a hárommillió forintot el nem érő törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaságok kötelező tőkeemelésére és a működésük új Ptk. hatálya alá helyezésére biztosított türelmi időt.

2016. január 1-én hatályba lépett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, amelynek rendelkezései többek között helyettesíteni fogják az elektronikus aláírásról szóló 2011. évi XXXV. törvényt.

Dr. Kéri Ádám ügyvéd, irodánk munkajogi szakértője korábbi elemzésében számba vette, hogy a munkaügyi bíróságok hatásköre mely esetekre is terjed ki és, hogy melyek a határesetek. Vannak azonban további olyan esetek, amelyek tipikusak és meghaladják a munkaügyi bíróságok hatáskörét.

A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás több jogterületet is érinthet, sokszor nem egyértelmű, hogy milyen helyzetben milyen szabályok vonatkoznak az adott jogi aktusra.

A munkajogi igények érvényesítése esetén nem mindig egyértelmű első megközelítésben, hogy milyen esetekben jár el a munkaügyi bíróság, vagy a rendes bíróság. Mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy esetleges munkaügyi vita elbírálása milyen szerv feladata, mi az adott igény érvényesítésének módja.