Az Európai Unió tagállamain belül érzékelhető a bizonytalanság a szerzői jog online érvényesítéséhez kapcsolódó kérdésekben, amelyet jól mutat például a szögesen eltérő német és magyar bírósági gyakorlat is.
A 2021-es év végével újabb kötelezettség hárult a legalább 250 főt foglalkoztató cégekre a visszaélés-bejelentési, másnéven „whistleblowing” rendszer kötelező kiépítésével. A kötelezettség 2023. december 17. napjától már a legalább 50 főt foglalkoztató cégekre is ki fog terjedni. Cikkünkben általános képet kívánunk nyújtani a visszaélés bejelentés fogalmáról és legújabb uniós szabályozásáról.
A bérleti jogviszony sem bérbeadói, sem bérlői oldalon nem minősül személyhez kötött jogviszonynak. Megszűnhet-e ez alapján a bérleti szerződés? Lássuk a gyakorlatban a lehetőségeket!
2022. január 1-től módosultak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései az állam öröklésével kapcsolatban. Amennyiben sem végrendeleti sem pedig törvényes örökös nincs, az örökhagyó halálának pillanatában a hagyatékot elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül a magyar állam szerzi meg.
A Kúria egy friss határozatában leszögezte, hogy bizonyos feltételek esetén kézbesítettnek tekinthető az e-mailben elküldött számla. A döntés alapján vitatás hiányában akár a felszámolás is elrendelhető.
A Versenytörvény szeptember végén hatályba lépett módosítása megszüntette a bejelentési kötelezettséget az olyan összefonódások esetében, ahol egy többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap szerzett egymilliárd forintnál alacsonyabb nettó éves árbevétellel rendelkező vállalkozásban közös irányítási jogot.
Az alapügyben a bíróságnak abban kellett határozatot hoznia, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény irányadó-e az adatvédelmi hatósági eljárásra vagy az uniós jog (GDPR) - amely a bírság elengedéséről nem rendelkezik - elsőbbséget évez?
A Kúria egyik friss határozatában a kártérítési felelősség alóli mentesülés kapcsán az „ellenőrzési körén kívüli” fordulatot vis maior tartalmi elemeként értelmezte és kimondta, hogy szerződésszegés esetében a károkozó magatartás felróhatóságának nincs jelentősége.
A Kúria egy nemrégiben megjelent határozatában azt vizsgálta, hogy terheli-e felelősség a kivitelezőt, illetve a felelős műszaki vezetőt a felépült ingatlan olyan hibáiért, amelyek az építészmérnök által készített, nem megfelelő építési engedélyezési tervdokumentációra vezethetők vissza. Ezzel összefüggésben kimondta, hogy a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni, amelynek elmulasztása esetén felelősség terheli.
A kérdés jelentősége abban rejlik, hogy írásbeli alakhoz kötött szerződés, de akár ajánlat is kizárólag írásos formátumban érvényes. Ilyen példaként említve az ingatlanra vonatkozó adásvétel, ajándékozás, vagy bérleti szerződés is.
