A munkáltatók a legtöbb esetben a tulajdonukban álló gépjárművekbe GPS nyomkövetőt szerelnek a munkavállaló ellenőrzése céljából. Ez a gyakorlat azonban egy kidolgozott adatvédelmi szabályzat, érdekmérlegelési teszt, továbbá egy ahhoz kapcsolódó adatvédelmi hatásvizsgálat nélkül nem minősül jogszerűnek és számos esetben tapasztalunk jogsértő gyakorlatot, ezért az alábbiakban foglaljuk össze, hogy milyen úton lehet jogszerűen GPS rendszert alkalmazni, elkerülve ezzel egy esetleges adatvédelmi bírságot.

Egy megfelelően megtervezett és levezényelt csődeljárás a reorganizáció kiváló eszköze lehet, számos, akár a vírushelyzet okán pénzügyi nehézségekkel szembesülő vállalkozás számára is lehet a túlélés, sőt akár az innováció eszköze is! Írásunk a csődegyezséggel kapcsolatos fontos szempontokra hívja fel a figyelmet.

Mint mindenki előtt ismert a sajtóból, 2021. január 1-jétől bizonyos feltételek együttes fennállása esetén 27% helyett 5%-os Áfa terheli az újépítésű lakások értékesítését, valamint az újépítési lakások vállalkozási szerződés keretében történő megépítése kapcsán az építési szolgáltatás ellenértékét. Számos gyakorlati kérdés merül fel azonban a kedvezményes áfa kulcs alkalmazhatósága kapcsán.

A kapcsolódó tényállás szerint egy vásárló az adatkezelő (Deichmann) üzletében tévedésből 10.000,-Ft-os címlet helyett 20.000,-Ft-os címlettel fizetett és nem kérte a visszajárót, majd miután ezt észlelte és visszatért ezt az eladónak jelezni, arról tájékoztatták, hogy az ennek ellenőrzéséhez szükséges kamerafelvételeket kizárólag rendőrségi megkeresésre áll módjában az adatkezelőnek rendelkezésre bocsátani, ezzel kapcsolatos igényeit, kifogását a panaszkönyvben tudja rögzíteni.

Egy EU-s irányelvnek megfelelően jövő júliusig Magyarországon is be kell vezetni a gazdasági nehézségekkel küzdő, életképes adósok megmentését biztosító új, gyors és átlátható szerkezetátalakítási eljárást. A bevezetésre váró új eljárás hasonlít a jelenlegi csődeljárásokhoz, a legfontosabb különbségeket elemezzük ezen írásunkban.

Ha úgy érezzük, hogy az ellenség már nem csak a kapuknál van, hanem a cégben, akkor a Ptk. idevonatkozó szabályai lehetőséget adnak olyan tag kizárására, akinek a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A tényleges kizárás feltételei szigorúak, de teljesíthetők.

A Ptk. öröklésre vonatkozó szabályai úgy rendelkeznek, hogy az ember halálával hagyatéka, mint egész száll át az örökösre, és az örökös a hagyaték megnyílásával a hagyatékot - vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát - elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül automatikusan megszerzi. Milyen lehetőségek vannak azonban arra az esetre, ha a társaság többi tagja nem szeretné, hogy az örökhagyó gyermeke, vagy felesége taggá váljon a társaságban, különösen, ha a „nemkívánt örökös” többségi tulajdonban van?

A Kúria legfrissebb döntésével megerősítette azt a korábbiakban kialakult adóhatósági gyakorlatot, mely szerint a gazdasági társaságok számláiról az ügyvezető vagy megbízottja által felvett pénzösszegek sorsát szigorú számadású nyomtatványokkal, dokumentálhatóan és beazonosíthatóan kell ki- és bevételezni és könyvelni.

Az EU nyáron fogadta el első, kifejezetten az online közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tevékenységét szabályozó rendeletét, melynek célja, hogy az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások tisztességes és átlátható feltételeket nyújtsanak a szolgáltatást igénybevevő üzleti felhasználóknak. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy az online platformokat használó üzleti partnerek bírósági előtt eljárást indítsanak az online közvetítő szolgáltatók ellen, amennyiben azok nem felelnek meg a rendelet által előírt feltételeknek.

Egy nem régiben közzétett Kúriai döntés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy meghiúsult üzletrész adásvételi szerződés megkötésének esetére kikötött, már megfizetett vételárelőleg minősíthető-e kötbérnek, illetve ez esetben hogyan viszonyul a már korábban megfizetett foglaló összegéhez, figyelemmel arra is, hogy a kötbér kikötésére az eredeti előszerződés megkötésének módosításakor került sor. A döntés azért is figyelemre méltó, mert két nagyon elterjedt szerződést biztosító mellékkötelezettség egymáshoz való viszonyát, több ügylettípus kapcsán gyakorinak tekinthető fizetési struktúra tekintetében elemzi.