Ha már perre kerül sor, mindenki inkább a saját országának bírósága előtt pereskedik. Azonban problémás lehet az olyan adásvétel, amikor egy vállalkozás külföldi partnertől vásárol. Előfordulhat, hogy a jogvitánkra a külföldi bíróság lesz az illetékes, ami többletköltséget eredményezhet. A Kúria egy friss döntésében azt vizsgálta, hogy melyik bíróság jogosult eljárni a jogvitában, ha az adásvételi ügylet nemzetközi elemet is tartalmaz.
Az utóbbi évtizedben a befektetők részéről megnőtt a kereslet a fővárosi társasházak tetőterei iránt, a most megnyílt felújítási hitellehetőségek és támogatások pedig tovább növelhetik a padlásterek jelentőségét.
Cikksorozatunk harmadik részében a 2021. júliusától várhatóan igénybe vehető új fizetésképtelenséget megelőző eljárás hitelezői osztályok kialakítására, az egyezség megszavazására vonatkozó szabályait elemezzük részletesen.
A Fővárosi Ítélőtábla egy nemrég közzétett felszámolási ügyben hozott döntésében az emailben küldött számlák kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy önmagában egy email tartalmából nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy akár az email, akár az email mellékletét képező számlák az adóshoz valóban megérkeztek-e.
A harmadik országokba való adattovábbítás legnagyobb problémája, mint ahogy azt korábbi cikkünkben is említettük, hogy annak hatóságai jogszabályi keretek között, néha még a harmadik ország adatfeldolgozója tudta nélkül is jogosultak hozzáférni az adatokhoz.
Az érintettek számára a GDPR jogosultságot biztosít, hogy a rájuk vonatkozó személyes adatot az adatkezelő törölje, amelyet elfeledtetéshez való jogként is nevezünk. Ez a jogosultság a papír alapon tárolt adatok esetében egyszerűen végrehajtható, hiszen egy iratmegsemmisítővel véglegesen törölhetünk adatokat.
A kéthetente megjelenő cikksorozatunk második részében a 2021. júliusától várhatóan igénybe vehető új fizetésképtelenséget megelőző eljárás magját, a szerkezetátalakítási tervet vesszük górcső alá. Az első cikkben az eljárás megindításáról írtunk, jelen cikk az előzetes és a végleges szerkezetátalakítási terv lényeges kritériumaira koncentrál.
A vállalkozások számára jelentős megállapításokat tett a versenyfelügyeleti eljárásokban megkövetelt bizonyítási sztenderekről a Kúria. Egy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében kiírt, vissza nem térítendő támogatást biztosító pályázaton napelemrendszerek kiépítése és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások körében a Versenyfelügyeleti Hatóság versenyfelügyeleti eljárást indított több gazdasági társasággal szemben azon az alapon, hogy ezek a vállalkozások kartelltilalomba ütköző magatartást tanúsítottak.
Az Európai Bíróság még a nyár folyamán meghozott ítéletében (Schrems II.) a felülvizsgált EU-USA adatvédelmi pajzs határozatot (2016/1250) érvénytelennek nyilvánította, és kiemelte, hogy amennyiben általános adatvédelmi kikötések alapján kerül sor harmadik országba történő adattovábbításra, abban az esetben olyan védelmi szinttel kell rendelkezni, amely lényegében azonos az Európai Unióban biztosított védelmi szinttel.
Ha egy vállalkozó a csőd szót hallja, akkor leginkább is megijed, megborzong és valószínűleg azt mondja „jaj, csak azt ne!. Pedig, a csőd, ha ügyesen és szakérő módon kerül lebonyolításra a reorganizáció egyik legjobb eszköze lehet. Nem egy ma virágzó vállalkozás köszönheti sikerét egy ilyen eljárásnak. Persze van kockázata is egy csődeljárásnak és nem utolsósorban lehet reputációs veszteség is a vállalkozás számára egy ilyen eljárás, éppen ezért lesz különleges jelentősége annak, a várhatóan 2021. júliusától igénybe vehető új eljárásnak. Ez az új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás az ún. szerkezetátalakítási eljárás, most induló cikksorozatunk pedig ennek az új, eddig ismeretlen eljárásnak az előnyeit mutatja be.
