A Kúria egy nemrégiben megjelent határozatában azt vizsgálta, hogy terheli-e felelősség a kivitelezőt, illetve a felelős műszaki vezetőt a felépült ingatlan olyan hibáiért, amelyek az építészmérnök által készített, nem megfelelő építési engedélyezési tervdokumentációra vezethetők vissza. Ezzel összefüggésben kimondta, hogy a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni, amelynek elmulasztása esetén felelősség terheli.

A kérdés jelentősége abban rejlik, hogy írásbeli alakhoz kötött szerződés, de akár ajánlat is kizárólag írásos formátumban érvényes. Ilyen példaként említve az ingatlanra vonatkozó adásvétel, ajándékozás, vagy bérleti szerződés is.

A kérdés összetett, megválaszolásához először is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen alaki követelményeket ír elő a hatályos jogi szabályozás az ingatlan adásvételi szerződések esetén.

A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszony megszűnésének esetére előre megállapodhat abban, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszűnése után sem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Ez a versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenérték fejében, legfeljebb 2 éves időtartamra történik.

Az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvédnek speciális figyelemfelhívási kötelezettsége áll fenn elővásárlási jog esetén. Kérdésként merülhet fel ingatlan adásvételi szerződések esetében, hogy ha az elővásárlási jogra jogosult belép a szerződésbe, az okiratszerkesztő ügyvéd ügyfelévé válik-e és ha igen, mely kezdő időponttal.

Irodánk is részese lehetett annak a folyamatnak, melynek során a magyar államé lett kulturális örökségünk kiemelet eleme, André Kertész 1163 darabból álló fotógyűjteménye.

Pár napja robbant a hír, hogy Salvador példáját követve, Ukrajna is készül a teljesen digitalizált gazdaságra való áttérésre, amelynek keretében a Bitcoint is törvényes fizetőeszköznek fogják tekinti a jövőben.

A 2021. évi XCIV. törvény elfogadásával lehetőség nyílt arra, hogy 2022. január 1. napjától a polgári peres eljárásban részt vevő fél kompenzációs igényt érvényesítsen az eljáró bírósággal szemben abban az esetben, ha a törvény által meghatározott ésszerű időtartamot meghaladja a polgári peres eljárás teljes tartama - a perorvoslati szakaszokat is ideértve -, vagy akár az egyes eljárási szakaszok, így az elsőfokú, vagy a másodfokú eljárás tartama és ezáltal a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő Alaptörvényben rögzített joga sérül.

A veszélyhelyzetre tekintettel a Kormány módosította a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló kormányrendeletet, amelyek – a veszélyhelyzet meghosszabbítására tekintettel – várhatóan 2022. január 1-ig alkalmazandóak lesznek. Fontos részletszabályok kerültek kialakításra a munkaidő, a munkavédelem és a költségtérítés területén.

Bizonyára sokan emlékeznek rá, akár érintettek voltak, akár nem, hogy egy 2017-es Európai Uniós Bírósági döntésnek köszönhetően, az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít arra, hogy a véglegesen behajthatatlanná váló követelések utáni áfát az adóalany utólagos adóalap-csökkentés keretében visszakaphassa az adóhatóságtól.