A szerződéses kapcsolatokban gyakran alkalmazott ún. teljességi záradékot a Ptk. is szabályozza és a bírói gyakorlat is ismeri. A szerződésben szereplő ún. merger clause vagy integration clause mint szerződéses kikötés esetén a felek azt rögzítik, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásukat teljes körűen, valamennyi feltételre kiterjedően tartalmazza.
A felgyorsult és egyre digitálisabbá váló üzleti életben, térben a klasszikus szerződéskötési folyamatot sok esetben felváltották az e-mail-es kommunikáció útján történő szerződéskötések, ami azonban gyakran vezet félreértésekhez és jogvitákhoz. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mely esetekben lehet és milyen szabályok figyelembevételével e-mail útján szerződést kötni.
Aki ingatlanját el szeretné adni és ahhoz ingatlanközvetítő segítséget szeretne igénybe venni, bizonyára találkozott már több oldalas mintaszerződésekkel, amelyet az ingatlanközvetítő kihúz a táskájából és azt az ő segítségével „csak” ki kell tölteni. Jó esetben a közvetítői díj alku tárgyát képezheti, de a szerződés tartalma általában nem. Mivel igen apró betűk jellemzik sokszor az ingatlanközvetítő által kínált saját szerződésmintáját, kevesen olvassák el azokat figyelmesen.
Érdekes ítéletet hozott az Európai Bíróság május 8-án az olasz EN.SA srl társaság ügyében, akinek fiktívnek minősített számlákra alapozott adólevonási jogát megtagadta az olasz adóhatóság. Az ítélet ismét rávilágított arra, hogy az adólevonási jog egy nagyon erős joga az adóalanyoknak, mely csak nagyon indokolt esetben korlátozható és csak akkor, ha költségvetési kár kimutatható.
Már az ovisok is tudják álmukból felkeltve is, hogy mit jelent a GDPR mozaikszó, de az ún. NIS irányelvről nem nagyon hallani. Pedig, a kiberbiztonsági szabályozásnak egy fontos eleme, és az előírásainak történő nem megfelelés ugyanúgy jogkövetkezményekkel jár, mint a GDPR szabályainak nem betartása. De mi is az a NIS?
Jelen írásunkban bemutatjuk a titokban készített video- vagy hangfelvétel, illetve más, jogszerűtlenül szerzett bizonyítékok, összefoglaló nevükön a jogsértő bizonyítási eszközök perben való felhasználhatóságára vonatkozó szabályokat.
A Kúria egy 2019-es határozatában fontos megállapításokat tett a végrehajtás, követelés lefoglalás és a fedezetelvonás jogkövetkezményei kapcsán, mikor kimondta, hogy a végrehajtást kérő a követelésfoglalással nem lép a felperes helyébe, a javára lefoglalt pénzkövetelés kötelezettjének a vagyonára végrehajtást nem vezethet.
Egy nemrégiben közzétett ügyben, egy munkavállaló munkahelyi balesetet szenvedett és ebből eredő igényét kívánta érvényesíteni elsősorban a felszámolás alá került munkáltatójával, másodsorban pedig a megszűnt munkáltató helyett a munkáltató beltagjával, mint a megszűnt munkáltató tartozásaiért mögöttesen felelősséggel tartozó személlyel szemben.
Egy cseh vonatkozású ügyben hozott legutóbbi döntésében az Európai Unió Bírósága megerősítette, hogy az adómentes exportértékesítésnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása. Miért fontos ez a magyar adóalanyok szempontjából?
A Kúria a napokban közzétett döntésében megerősítette, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles megtagadni a szerződés jóváhagyását, ha észleli, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok sérültek. A tényállás szerint az adásvétel tárgyát képező ingatlan egy közös tulajdonban álló ingatlan meghatározott tulajdoni hányada volt. Az eladó az ingatlanra harmadik személlyel adásvételi szerződést kötött, azonban a társtulajdonosokkal a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot közvetlenül nem közölte. A társtulajdonosok kizárólag a jegyző által kitett hirdetményből értesültek a vételi ajánlatról.
