A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény[Tao. tv.] 4. § 5. pontja régóta tartalmazza az ún. bejelentett részesedés intézményét, mely lehetővé teszi, hogy az érintett üzletrészek nyereséggel történő értékesítése után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség. A 2018. augusztus 25-i hatállyal életbe lépett módosítások eredményeképpen sokkal több ügylet során lehet majd megtenni a bejelentést és érvényesíteni a kapcsolódó adókedvezményt, továbbá a korábban be nem jelentett részesedések értékesítéséhez kapcsolódóan is lehetőség nyílik az adómentes értékesítésre, amennyiben az alábbiakban részletezésre kerül szabályok szerint az adózó november 8-ig bejelentést eszközöl az adóhatóság felé.

Mára az információ, az üzleti titok vált a legtöbb vállalkozás egyik legfontosabb értékévé és ezzel együtt azon munkavállalói, akik a legtöbbet birtokolnak ezekből az üzleti titkokból. Az üzleti titok óriási érték lett, sőt, már ellenérték fejében át is ruházható, ezért egyre gyakrabban tartalmaznak a munkaszerződések ún. versenytilalmi megállapodást, aminek a minimum értékét határozza meg csak a jogszabály, a kifizetés időpontját, gyakoriságát ill. a díj maximumát a felek határozhatják meg. Ez a szerződéses szabadság adótervezésre is lehetőséget nyújt, hiszen a különböző időpontokban történő kifizetésekhez különböző adóterhek társulnak.

Amellett, hogy az új Ptk. hatálybalépésével koncepcionális változás következett be abban a tekintetben, hogy az új Ptk. a korábbi Gt-vel szemben alapvetően és általánosságban eltérést enged a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok tekintetében is, ugyanakkor a legfőbb szerv hatáskörét és az ügyvezetés hatáskörét és ezek viszonyát érintően lényegében nem történt változás, ami sokszor okoz zavart a mindennapi működésben.

A Kúria nemrégiben közzétett eseti ügyben hozott döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a vezető állású munkavállalóknak a 2012. évi I. törvény, azaz az új Mt-ben szabályozott kártérítési fellelőségére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

Az új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) többek között kihatással van a honlapok, illetve egyéb webes felületek által a felhasználók eszközeire elhelyezett és személyes adatok kezelésével járó cookiek, azaz sütik adatkezelők általi jogszerű használatára is.

Nemrég lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló új törvény, mely elsősorban a az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet ülteti át a magyar jogba. Az irányelv ezáltal megteremti az üzleti titok egységes szintű védelmet az Európai Unióban.

A netsemlegességgel kapcsolatos tavaly év végi Egyesült Államokbeli fejleményekhez és felhördüléshez hasonló reakciókat váltott ki a szerzői jogi irányelv (pontosabban a Digitális Egységes Piac Szerzői Jogáról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv tervezete) illetve annak bizonyos konkrét rendelkezései.

Gyakran előfordul, hogy a webáruházak a hírlevél feliratkozókat megjutalmazzák: a hírlevél feliratkozásért cserébe nyereményjátékban lehet részt venni, vagy levásárolható kupont kapnak. Szabályos-e ez a gyakorlat, különös tekintettel a nemrég hatályba lépett GDPR szabályokra?

A 2018. évre tervezett közigazgatási bürökráciacsökkentéssel és a hatósági eljárások egyszerűsödésével együtt járó változások első lépcsőben 2018. január 1-jén léptek hatályba, míg a második lépcsőben tervezett, az eljárásokat egyszerűsítő változások 2018. július 1-jével léptek hatályba. A módosítások sok ágazati törvény változása mellett a Cégtörvényt (Ctv-t) is érintik. A cégeljárást és végelszámolási eljárást érintően az alábbiakban bemutatott területeken léptek hatályba jelentős változások 2018. július elsejével.

Egy friss Kúriai határozat kimondta, hogy a kényszertörlés alatt álló cég esetén a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételeit nem a Csődtörvény, hanem a cégeljárási törvény állapítja meg, amelynek megfelelően a kényszertörlési eljárás már akkor is átfordul felszámolásba, ha csak valószínűsíthető, hogy fedezetelvonó ügylet miatt a cég vagyona jelentősen csökkent, illetve vagyontalan.