Egy nemrég napvilágot látott Kúriai határozat azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy megelőzheti-e egy korábbi szerződés alapján keletkezett, de be nem jegyzett jog a későbbi szerződés alapján keletkezett, de bejegyzett jogot?
Az utóbbi hetekben a deepfake a jelenlegi talán legijesztőbb online gyakorlat megnevezésévé köznevesült. A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a kölcsön folyósítása előtt az adós nem tehet tartozáselismerő nyilatkozatot.Az eset azért figyelemre méltó, mert a bankok a hitelezés során széles körben megkövetelik az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Lényeges kérdés tehát, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat mely esetekben járhat az érvénytelenség jogkövetkezményével.Dr Égertz Andrea cikkét olvashatják PDF formátumban ide kattintva.
A másodfokú bíróságok gyakorlatában a polgári perrendtartásról szóló új törvény 2018. január 1-jén történt hatályba lépése előtt megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a bíróságok gyakran hatályon kívül helyezték az elsőfokú bíróság ítéletét és végzésükben arra kötelezték az elsőfokú bíróságokat, hogy az eljárást újból folytassák le, illetve hozzanak új határozatot. Ez a gyakorlat viszont egyes esetekben a perek ésszerűtlen elhúzódásához vezetett.
Első fokon döntő részben pert nyert a Buda-Cash felszámolója a KRS közreműködésével a dán Saxo Bank ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal új bírságközleménye. A közlemény az aktuális hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével mutatja be a bírság kiszabásának menetét, átdolgozott szempontjait, és kiszámításának módszerét. A kiadvánnyal a GVH deklaráltan növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos módosító törvény hatályba lépésével módosult a közbeszerzésről szóló törvény is. A módosító törvény általános célja, hogy a hatósági jogalkalmazás könnyebb legyen, és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. A módosítással a jogalkotó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat összhangba kívánta hozni a közigazgatási eljárások aktuális reformjával.
Miként az már mindenki előtt ismert, 2018. július 1-től jelentősen megváltozik az Adóhatóság részére történő számlák adatszolgáltatásának rendje; a számlázóprogrammal történő számlakibocsátás esetén a 100 eFt áfatartalmat meghaladó számlák adattartalmát a számlázóprogramnak valós idejű adatszolgáltatással kell teljesítenie az Adóhatóság részére, míg a papír alapon kibocsátott számlák esetében a NAV oldalán a jövőben elérhető felületen kell az érintett számlákat bejelenteni, rögzíteni.
A nyilvánvaló szakmai és szervezeti kihívásokon túl az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) kapcsán a hazai közbeszédet az új, minden eddigit meghaladó bírságtételek uralták. Köztudott, hogy a maximális kiszabható bírság elsődlegesen 20 millió euró lesz, azonban olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a globális árbevételének 4 %-a ezen összeget meghaladja, úgy az utóbbi, árbevételhez viszonyított mérték lesz irányadó, azonban a bírságolás elvei kevésbé forognak közszájon.
A 2018 január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás bevezeti az általános meghatalmazások közhiteles, országos elektronikus nyilvántartását, így az általános meghatalmazás immár az ország összes bírósága előtt folyó eljárásra is érvényes.
