Az Alkotmánybíróság egy nemrég közzétett határozatában kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a betéti társaság egykori beltagjának, mint mögöttes kötelezettnek is biztosítani kell az alapeljárásban való részvételt és az ott meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogot, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége.
Egy friss döntésében a Kúra kimondta, hogy a banki átutalások teljesítése során a kedvezményezett nem minősül a fizetést teljesítő bank ügyfelének, ezért az ő vonatkozásában a banknak nincs ügyfél-azonosítási kötelezettsége.
A jogérvényesítés új formája kerül bevezetésre 2018. január 1-től a társult per jogintézményével. A társult per a kollektív igényérvényesítés olyan formája, melyben a jogosultak döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek elbírálhatóak.
Egy sikeres csődegyezséget kötő adós is kártérítésre kötelezhető, ha jóerkölcsbe ütköző szerződésekkel szerezte meg a többségi szavazatot a csődegyezség során. A Kúria egy 2017-es határozatában a csődegyezség által elszenvedett vagyonvesztés megfizetésére kötelezte az alpereseket tekintettel arra, hogy olyan jóerkölcsbe ütköző szerződéseket kötöttek, amelyekkel egyértelmű céljuk a másik félnek történő vagyoni veszteség okozása volt.
A 2018. január 1-én hatályba lépő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), hatékonysági elvének hűen, szakít az általános ügyintézési határidő jogintézményének jelenleg még hatályos szabályozásával. Az ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok széles köre okán olyan mértékben váltak kiszámíthatatlanná a határidők, hogy az az Alaptörvényben megfogalmazott jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összeegyeztethetetlenné vált.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda idén már harmadik rendezvényét tartotta a tőkebefektetések jogával kapcsolatban. Ezúttal a term sheet jogi természetéről, valamint tartalmi elemeiről volt szó. A rendezvény vendége Balassa Tamás, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetési menedzsere volt.
Lakás- illetve helyiségbérleti szerződések bérbeadó általi megszűntetésére gyakran a bérleti díj meg nem fizetése miatt, a bérleti szerződés bérbeadói felmondásával kerül sor. Fontos azonban tudni, hogy a lakások és helyiségek bérletére nem csak a polgári törvénykönyv (mind a régi, mind pedig az új), hanem az 1993. évi LXXVIII. törvény („Lakástörvény”), mint speciális jogszabály rendelkezései is alkalmazandók.
A válasz igen, de szigorú feltételek mellett. A törvény a középutat keresi két egymással szembenálló jogos érdek között. Az egyik oldalon a közpénzek felhasználásához fűződő érdek áll. E szerint a megkötendő szerződések feltételei már a közbeszerzési eljárás lefolytatásakor tisztázottak kell, hogy legyenek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (új Mt.) több területen jelentősen módosított a munkajogi szabályokon. Ezen érdemi módosítások közé tartozott a jogellenes munkaviszony megszüntetésének területe is. Az új szabályozás hatályba lépésétől kezdődően a munkavállaló már nem követelhet szankciós kártérítést, illetve visszahelyezési igény előterjesztésének is ritkábban van helye. A jogellenes munkaviszony megszüntetését, mint károkozást, ugyanis a szabályozás alapvetően kártérítési alapra helyezte.
Irodánk tőkebefektetési üzletág vezetője, dr. Pintér Attila a Gazdaság és Jog című folyóirat legfrissebb számában publikálta legújabb tanulmányát, ami a zálogjogról, mint a tőkeinvesztíciók rendhagyó biztosítékáról szól.
