Egyre gyakoribb és elfogadottabb, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozók funkcionális területeként a közösségi média valamely felülete szolgáljon, adott esetben domain-használat mellett vagy helyett. Egy ilyen felület kezelése nem igényel regisztrációs vagy fenntartási költségeket, a közzétett tartalom is gyorsan eljut a célközönséghez. Mégis, akadnak helyzetek, amelyekre ha a profil tulajdonosa nem ügyel megfelelően, könnyen bajba kerülhet.
Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, mert az egyben a tulajdonos családneve is volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.
Egy nemrég napvilágot látott Kúriai határozat azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy megelőzheti-e egy korábbi szerződés alapján keletkezett, de be nem jegyzett jog a későbbi szerződés alapján keletkezett, de bejegyzett jogot?
Az utóbbi hetekben a deepfake a jelenlegi talán legijesztőbb online gyakorlat megnevezésévé köznevesült. A köznyelvben deepfake-nek nevezzük azokat a videókat, amelyeken – a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás segítségével – bizonyos eredeti tartalomrészek felülírásra kerülnek, így jellemzően az egyik szereplő arca helyére más személyé kerül.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint a kölcsön folyósítása előtt az adós nem tehet tartozáselismerő nyilatkozatot.Az eset azért figyelemre méltó, mert a bankok a hitelezés során széles körben megkövetelik az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Lényeges kérdés tehát, hogy az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat mely esetekben járhat az érvénytelenség jogkövetkezményével.Dr Égertz Andrea cikkét olvashatják PDF formátumban ide kattintva.
A másodfokú bíróságok gyakorlatában a polgári perrendtartásról szóló új törvény 2018. január 1-jén történt hatályba lépése előtt megfigyelhető volt az a gyakorlat, hogy a bíróságok gyakran hatályon kívül helyezték az elsőfokú bíróság ítéletét és végzésükben arra kötelezték az elsőfokú bíróságokat, hogy az eljárást újból folytassák le, illetve hozzanak új határozatot. Ez a gyakorlat viszont egyes esetekben a perek ésszerűtlen elhúzódásához vezetett.
Első fokon döntő részben pert nyert a Buda-Cash felszámolója a KRS közreműködésével a dán Saxo Bank ellen a Fővárosi Törvényszéken.
Megjelent a Gazdasági Versenyhivatal új bírságközleménye. A közlemény az aktuális hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével mutatja be a bírság kiszabásának menetét, átdolgozott szempontjait, és kiszámításának módszerét. A kiadvánnyal a GVH deklaráltan növelni kívánja a jogbiztonságot, tevékenységének átláthatóságát és kiszámíthatóságát.
A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos módosító törvény hatályba lépésével módosult a közbeszerzésről szóló törvény is. A módosító törvény általános célja, hogy a hatósági jogalkalmazás könnyebb legyen, és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkenjenek. A módosítással a jogalkotó a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat összhangba kívánta hozni a közigazgatási eljárások aktuális reformjával.
Miként az már mindenki előtt ismert, 2018. július 1-től jelentősen megváltozik az Adóhatóság részére történő számlák adatszolgáltatásának rendje; a számlázóprogrammal történő számlakibocsátás esetén a 100 eFt áfatartalmat meghaladó számlák adattartalmát a számlázóprogramnak valós idejű adatszolgáltatással kell teljesítenie az Adóhatóság részére, míg a papír alapon kibocsátott számlák esetében a NAV oldalán a jövőben elérhető felületen kell az érintett számlákat bejelenteni, rögzíteni.
