Része-e az adós felszámolási vagyonának a faktorált követelés?

A vállalkozások finanszírozásának egyik módja, hogy a vállalkozást megillető követelés átruházása ellenében a vállalkozás pénzügyi forráshoz jut. A finanszírozás e módjait összefoglalóan faktoringnak nevezzük. A Ptk. faktoring szerződésként kizárólag azokat a finanszírozási célú szerződéseket szabályozza, amelyek alapján a követelés átruházására a faktor (bank) által nyújtott hitel fedezeteként kerül sor.

Mikor érvényesíthető az illetékkedvezmény lakáscsere esetén?

A hatályos illetéktörvény szerint illetékkedvezmény illeti meg azt a magánszemély vevőt, aki a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja. Bár az illetéktörvény egyértelműen meghatározza, hogy melyek a „cserepótló vételi kedvezmény” alkalmazásának feltételei, a gyakorlatban mégis gyakran merül fel kérdésként, hogy (i) egyrészt miként kell meghatározni, az illetékkedvezmény érvényesíthetőségének időpontját, másrészt, hogy (ii) miként kell eljárni, ha a magánszemély több lakástulajdont cserél.

Hiányos szabályozás a Munka Törvénykönyvében

Hiányos szabályozás a Munka Törvénykönyvében - a pontatlan munkahely meghatározás a munkaszerződésben korlátja lehet egy esetleges létszámleépítésnek
A Kúria egy nemrégiben közzétett döntésében többek között elvi éllel foglalkozott a munka törvénykönyvének (a továbbiakban: „Mt.”) a munkahely fogalmával kapcsolatos helyes értelmezésével. Az Mt. ugyanis nem határozza meg pontosan a munkahely definícióját, kizárólag annyit rögzít, hogy a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni, ennek hiányában pedig munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi.

Egy cégben az ellenséggel – a sikkasztó tag sem minden esetben zárható ki a társaságból

Új állásfoglalással bővült a Bírósági Döntések Tára, melyben a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében értelmezte a gazdasági társaság tagjának kizárására vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk. lehetőséget teremt arra, hogy a gazdasági társaság tagját a társaság legfőbb szerve által meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata alapján kizárhassa abban az esetben, ha a legfőbb szerv megítélése szerint a tag jogviszonyának további fenntartása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

Újabb GDPR értelmezési iránymutatás

Újabb GDPR értelmezési iránymutatás – ezúttal a kamerás megfigyeléseket érintően. Ön elvégezte már a 6 pontos felülvizsgálati tesztet?
Az Európai Adatvédelmi Testületnek a videó eszközökkel történő személyes adatok kezelésére vonatkozó legújabb iránymutatásában foglaltak - hasonlóan a magyar személy- és vagyonvédelmi törvény nemrég történt módosításában foglaltakhoz – egyértelművé teszik, hogy a GDPR-ra tekintettel alapvetően nem lehet a kamerás megfigyelések tekintetében az érinettek hozzájárulására (különösen nem ráutaló magatartáson alapuló hozzájárulására) támaszkodni, az ezzel kapcsolatos korábbi gyakorlatot több ponton felül kell vizsgálni.

A zálogkötelezett helytállási kötelezettségének terjedelme

A Kúria egy nemrég napvilágot látott döntése szerint a zálogkötelezett a jogosultnak az adós felszámolási eljárásában bejelentett követelése mértékéig felel. A határozat alapjául szolgáló tényállás szerint az volt az eldöntendő jogi kérdés, hogy a hitelező milyen mértékű követelés erejéig jogosult kérni a zálogkötelezettnek az ingatlanból való kielégítés tűrésére kötelezését.

Néhány gondolat a teljességi záradékról

A szerződéses kapcsolatokban gyakran alkalmazott ún. teljességi záradékot a Ptk. is szabályozza és a bírói gyakorlat is ismeri. A szerződésben szereplő ún. merger clause vagy integration clause mint szerződéses kikötés esetén a felek azt rögzítik, hogy az írásba foglalt szerződés a megállapodásukat teljes körűen, valamennyi feltételre kiterjedően tartalmazza.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Publikációk csatornájára

Hírek

Infó

Események