A Munka Törvénykönyve a munkáltató kötelezettségeként írja elő, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról, a Kúria egyik legfrissebb döntésében ezen kötelezettség elmaradását önmagában mégsem tekintette elegendő indoknak a munkaviszony megszüntetésére.
A Polgári Törvénykönyv a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének több formáját is ismeri, amelyek közül a visszahívás intézménye a leggyakoribb jogvitát kiváltó ok. Ennek oka, hogy a visszahívással a vezető tisztségviselő megbízatása azonnal és indokolás nélkül megszűnik. A visszahívás kapcsán éppen ezen utóbbi körülmények, vagyis az azonnaliság és az indokolási kötelezettség hiánya tud zavart okozni, amennyiben a tisztség ellátására munkaviszony keretében kerül sor.
A válasz röviden: Igen! Egy közelmúltban elfogadott törvénymódosítás következtében pontosítják a magánjogi jogviszonyokban az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályokat. 2024. január 1-től az elektronikus ügyintézésről szóló törvény új rendelkezésekkel egészül ki, rögzítve az elektronikus magánokirattal összefüggő követelményeket, szabályozást. Ennek célja az elektronikus magánokiratok korábbi jogértelmezési bizonytalanságainak tisztázása és a digitalizáció előmozdítása.
2023. október 15-én hatályba lépett az új kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 456/2023. (X. 5.) Kormányrendelet (továbbiakban „Kormányrendelet”), amely szerint meghatározott feltételek mellett a versenykorlátozást tartalmazó kutatási és fejlesztési megállapodás mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó „Kartell” tilalom alól.
Írásunkban azt mutatjuk be, hogy mely igények nem évülhetnek el és miként alakul az elévülés a bejegyzési engedélyek estében.
Még ki sem hűlt, de visszavonták a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló első jogszabályt, de nemsokára az Országgyűlés elé kerül az az új törvényjavaslat, amely a vendégmunkások átlátható és szabályozott keretek között történő magyarországi foglalkoztatását szabályozza majd. Érdemes idejében felkészülni az előírásokra.
A Kúria egy idén hozott határozatában a jogi személy névviseléséhez való joga sérelmével és annak jogkövetkezményeivel foglalkozott, amely döntés iránymutatásul szolgálhat annak kapcsán, hogy melyek azok a piaci magatartások, melyek tisztességtelenek és emiatt tilalmazottak is.
Manapság az információ mellett a másik legfontosabb erőforrás egy vállalkozás életében a munkavállalók és vezetők elkötelezettsége. Pozíciótól és vállalkozástól függően más-más ösztönzők motiválhatják hosszú távon a munkavállalókat, van mikor elégséges a versenyképes jövedelem, vagy éppen a rugalmas munkarend, vagy a work-life balance kiemelt támogatása, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy az elkötelezettség és motiváció hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen a munkavállalók és vezetők bizonyos körének a tulajdonlásba történő bevonása.
Az azonnali hatályú felmondással kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az két különböző okra alapítható, így indok lehet, ha a másik fél szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette.
A Kúria döntése alapján kiderült, hogy az ügyvezető köteles-e a tagsági jogai gyakorlása során is a társaság érdekeinek megfelelően eljárni a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján, amely szerint „A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.”
