A Kúria egy nem rég megjelent jogesetben hangsúlyozta, hogy a nem a Ptk. által meghatározott alakban tett jognyilatkozat a szerződés érvénytelenségéhez vezethet.

Az ügyvezetőknek az adós fizetésképtelensége esetén fennálló felelőssége időről-időre ismételten felmerülő téma. A Kúria is vizsgálta egy 2022-es határozatában, hogy a tagi kölcsön visszafizetése megalapozza-e az adós társaság ügyvezetőjének kártérítési felelősségét? Sommásan azt a megállapítást tehetjük, hogy a tagi kölcsön visszafizetése miatti vezetői felelősség csak akkor merül fel, ha a visszafizetés időpontjában az adós fizetésképtelen helyzetben van.

A „köztudatban” általánosságban elterjedt és ismert, hogy a jogszabály által meghatározott feltételek esetén lehetőség van arra, hogy ingóság esetében 10, ingatlan esetében 15 éven át történő szakadatlan birtoklás eredményeképpen valaki megszerezze az adott ingóság/ingatlan tulajdonjogát is. Kevésbé ismert azonban az ún. jogcímes elbirtoklás jogintézménye, ami eltér a főszabálytól, és öt évben határozza meg az elbirtokláshoz szükséges időt.

A döntés gyakorlati jelentősége nagy, ugyanis Magyarországon is számos egészségügyi szolgáltató kér térítési díjat a betegkartonok kiadásáért, amely az EUB döntése alapján jogellenes gyakorlat.

Európai fizetési meghagyás lefolytatása Magyarországon a fizetési meghagyáshoz hasonlóan a közjegyző hatáskörébe tartozik. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy mi a különbség a fizetési meghagyás és az európai fizetési meghagyás között, mikor, melyik eljárást kell kezdeményezni vagy, hogy milyen esetekben indítható?

A Munka Törvénykönyve a munkáltató kötelezettségeként írja elő, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról, a Kúria egyik legfrissebb döntésében ezen kötelezettség elmaradását önmagában mégsem tekintette elegendő indoknak a munkaviszony megszüntetésére.

A Polgári Törvénykönyv a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének több formáját is ismeri, amelyek közül a visszahívás intézménye a leggyakoribb jogvitát kiváltó ok. Ennek oka, hogy a visszahívással a vezető tisztségviselő megbízatása azonnal és indokolás nélkül megszűnik. A visszahívás kapcsán éppen ezen utóbbi körülmények, vagyis az azonnaliság és az indokolási kötelezettség hiánya tud zavart okozni, amennyiben a tisztség ellátására munkaviszony keretében kerül sor.

A válasz röviden: Igen! Egy közelmúltban elfogadott törvénymódosítás következtében pontosítják a magánjogi jogviszonyokban az elektronikus okiratokra vonatkozó szabályokat. 2024. január 1-től az elektronikus ügyintézésről szóló törvény új rendelkezésekkel egészül ki, rögzítve az elektronikus magánokirattal összefüggő követelményeket, szabályozást. Ennek célja az elektronikus magánokiratok korábbi jogértelmezési bizonytalanságainak tisztázása és a digitalizáció előmozdítása.

2023. október 15-én hatályba lépett az új kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 456/2023. (X. 5.) Kormányrendelet (továbbiakban „Kormányrendelet”), amely szerint meghatározott feltételek mellett a versenykorlátozást tartalmazó kutatási és fejlesztési megállapodás mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó „Kartell” tilalom alól.

Írásunkban azt mutatjuk be, hogy mely igények nem évülhetnek el és miként alakul az elévülés a bejegyzési engedélyek estében.