A Kúria egy közelmúltban hozott döntésével iránymutatást adott a bíróságok számára az összehasonlításra alkalmas ügyekben született bírósági határozatok figyelembevétele tekintetében, mikor kimondta, hogy azok automatikus alapulvételének nincs helye, mivel az egyedi körülmények és az egészségkárosodásból eredő hátrányok jellemzően eltérőek, amely eltérő mértékű sérelemdíj megállapítását indokolhatják.
Egy friss kúriai határozat azt a kérdést járta körül, hogy a jogosult és a kötelezett közötti peren kívüli egyezkedések - amennyiben az a peren kívüli megállapodást segítené elő – az elévülés nyugvását eredményezik-e? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Egy friss jogeset ismét rámutatott, hogy a hitelező egyik legfontosabb jogosultsága a felszámolásban az, hogy kifogásolhatja a saját és akár a másik hitelező követelésének besorolását, ami akár a vitatott hitelezői igény nyilvántartásból történő törléséhez is vezethet.
A Kúria egy nem rég megjelent jogesetben hangsúlyozta, hogy a nem a Ptk. által meghatározott alakban tett jognyilatkozat a szerződés érvénytelenségéhez vezethet.
Az ügyvezetőknek az adós fizetésképtelensége esetén fennálló felelőssége időről-időre ismételten felmerülő téma. A Kúria is vizsgálta egy 2022-es határozatában, hogy a tagi kölcsön visszafizetése megalapozza-e az adós társaság ügyvezetőjének kártérítési felelősségét? Sommásan azt a megállapítást tehetjük, hogy a tagi kölcsön visszafizetése miatti vezetői felelősség csak akkor merül fel, ha a visszafizetés időpontjában az adós fizetésképtelen helyzetben van.
A „köztudatban” általánosságban elterjedt és ismert, hogy a jogszabály által meghatározott feltételek esetén lehetőség van arra, hogy ingóság esetében 10, ingatlan esetében 15 éven át történő szakadatlan birtoklás eredményeképpen valaki megszerezze az adott ingóság/ingatlan tulajdonjogát is. Kevésbé ismert azonban az ún. jogcímes elbirtoklás jogintézménye, ami eltér a főszabálytól, és öt évben határozza meg az elbirtokláshoz szükséges időt.
A döntés gyakorlati jelentősége nagy, ugyanis Magyarországon is számos egészségügyi szolgáltató kér térítési díjat a betegkartonok kiadásáért, amely az EUB döntése alapján jogellenes gyakorlat.
Európai fizetési meghagyás lefolytatása Magyarországon a fizetési meghagyáshoz hasonlóan a közjegyző hatáskörébe tartozik. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy mi a különbség a fizetési meghagyás és az európai fizetési meghagyás között, mikor, melyik eljárást kell kezdeményezni vagy, hogy milyen esetekben indítható?
A Munka Törvénykönyve a munkáltató kötelezettségeként írja elő, hogy a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkakörébe tartozó feladatokról, a Kúria egyik legfrissebb döntésében ezen kötelezettség elmaradását önmagában mégsem tekintette elegendő indoknak a munkaviszony megszüntetésére.
A Polgári Törvénykönyv a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének több formáját is ismeri, amelyek közül a visszahívás intézménye a leggyakoribb jogvitát kiváltó ok. Ennek oka, hogy a visszahívással a vezető tisztségviselő megbízatása azonnal és indokolás nélkül megszűnik. A visszahívás kapcsán éppen ezen utóbbi körülmények, vagyis az azonnaliság és az indokolási kötelezettség hiánya tud zavart okozni, amennyiben a tisztség ellátására munkaviszony keretében kerül sor.
