A Kúria egy friss határozatában kimondta, hogy amennyiben az üzleti titoksértést a munkavállaló munkaviszonya alatt követi el, akkor a Munka Törvénykönyvének kártérítési felelősségre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, és a per elbírálása kapcsán a munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a közelmúltban publikált állásfoglalást a kereskedelmi kölcsön és a pénzkölcsön elhatárolásáról. Az ügy azért is érdekes, mert számos webáruház kínál részletre árut, amivel tulajdonképpen kereskedelmi kölcsönt kínál, ugyanakkor a pénzkölcsön nyújtása, mint üzletszerű tevékenység, felügyeleti engedélyhez kötött.
Az érintett teljes nevét tartalmazó e-mail cím személyes adatnak minősül, melynek jogellenes kezelése önmagában nem valósítja meg a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését. Vannak azonban egyéb kitételek is!
Az alábbiakban fel szeretnénk hívni a munkáltatók figyelmét a munkavállalók többletjogaira a felmondás és a munkaszerződés módosítása körében.
A különböző okokból elrendelt veszélyhelyzetekre hivatkozással már eddig is számos, az általánostól eltérő szabály született a felszámolási eljárások kapcsán. Ilyen az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett új jogintézmény, a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályai, amelyek 2023. március 2-án léptek hatályba.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közelmúltban közzétett döntésében az internetes süti (cookie) használat nem megfelelő gyakorlata miatt szabott ki 10 millió forintos bírságot a TV2-re.
Főként autóbaleseteknél fordulhat elő, hogy a biztosítótársaság nem csak a balesetet szenvedőnek, vagy az ő halála esetén az arra jogosultnak intéz kifizetést, hanem egy harmadik személy vagyoni kárát is megtéríti egyezségi alapon. A harmadik személynek azonban lehet, hogy nem csak vagyoni kára keletkezett, hanem úgynevezett nemvagyoni kára, ami például egy pszichés sokk folytán elszenvedett elmeállapot vagy betegség.
Egy közelmúltban megjelent jogeset kapcsán az Ítélőtábla a bérleti szerződés időtartama alatt, a bérlő által végzett értéknövelő beruházások megtérítésének bérbeadó általi kötelezettségét vizsgálta.
A mesterséges Intelligencia (MI) egyre több területen jelenik meg a mindennapi életünkben. Számos internetes oldal használ ma már úgynevezett chatbotokat, melyek a kérdéseinkre – mesterséges intelligencia közreműködésével – válaszolnak, de telefonos ügyfélszolgálatoknál is találkozhatunk mesterséges intelligenciával táplált „személyekkel”, „akik” rövid kérdéseikkel és a mi erre adott válaszainkkal megpróbálnak a megfelelő ügyintézési útvonalra terelni. De mi történik, ha az esetleges téves információk, ajánlások következtében kárt szenvednünk?
A Pécsi ítélőtábla egy közelmúltban hozott ítéletében megerősítette, hogy a kényszertörlési eljárás a cég kérelmére csak akkor szüntethető meg, ha a cég a vele szemben bejelentett esedékes követeléseket kiegyenlítette. Annak a ténynek, hogy erre miért nem került vagy kerülhetett sor, nincs jelentősége.
