A Kúria nemrégiben döntött elvi éllel arról, hogy egy munkáltató szerződéses partnere által a felek közötti szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan nyújtott vendéglátáson történő részvétel a munkáltató üzleti érdekébe és gazdasági kockázatába tartozik. Ennek megfelelően a Kúria kimondta azt is, hogy az ezzel összefüggő munkavállalói megbetegedéssel illetve egészségkárosodással kapcsolatos kár tekintetében a munkáltató nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy az így bekövetkezett kár az ellenőrzésén kívüli esemény okozta, önmagában ezen indokkal tehát nem mentesülhet a kapcsolódó kártérítési felelősség alól.

Az Európai Bizottság még korábban kifogásolta, hogy a magyar illetékszabályok kizárólag a belföldi alapítványok részére biztosítanak illetékmentességet. A kötelezettségszegési eljárásra válaszul a magyar szabályok 2020. január 1-től módosulnak és minden EGT tagállamban nyilvántartott alapítvány a hazai nyilvántartású alapítványokkal együtt illetékmentességet fog élvezni feltéve, hogy megfelel a Civil törvény feltételeinek.

Egy építési szerződéssel kapcsolatos jogvitában a Kúria kimondta, hogy az objektív és a szubjektív késedelem időtartama egymástól eltérhet, amely azt jelenti, hogy a megrendelő csupán a vállalkozónak felróható, szubjektív késedelem idejére számíthat fel késedelmi kötbért.

Ahogy az ismert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak („Adóhatóság”) jogában áll az adóügyi szabálytalanság megállapítása esetén az üzlet lezárását elrendelni. Írásunkban bemutatjuk, hogy milyen esetben van erre lehetőség, és hogy kötelező, vagy mérlegelés kérdése-e az üzlethelyiség lezárása.

Előre bejelölt négyzettel kérik a honlap felhasználók hozzájárulását a sütik alkalmazásához? – akkor feltétlenül olvassa el az EU Bíróság e kérdésben hozott ítéletéről szóló alábbi cikkünket!

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint, - a végelszámolással történő megszűnés esetét kivéve - amennyiben a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben. Ennek feltétele annak a megállapítása, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

A Kúria egy friss döntésében (BH.2019.281) ismét elemezte a követelésvásárlási tevékenységet és hangsúlyozta, hogy amennyiben megállapítható az üzletszerűség, akkor a tevékenység engedélyköteles.

Írásunkban röviden bemutatjuk, hogy milyen esetben kerülnek eltiltásra el a gazdasági társaságok tagjai és vezető tisztségviselői ezen tisztségük betöltésétől a bíróság által, az eltiltás egyes esetekben mennyi ideig tart, milyen joghatásai vannak, valamint, hogy milyen esetben lehet alóla mentesülni.

A fenti két szerződéstípust mutatjuk be cikkünkben, kitérve arra, hogy az elérni kívánt céltól függően melyik kereskedelmi szerződést érdemes megkötni az ellenértéket fizető, vagy az abban részesülő félnek, és milyen korlátozásokra szükséges figyelemmel lenni.

A vállalkozások finanszírozásának egyik módja, hogy a vállalkozást megillető követelés átruházása ellenében a vállalkozás pénzügyi forráshoz jut. A finanszírozás e módjait összefoglalóan faktoringnak nevezzük. A Ptk. faktoring szerződésként kizárólag azokat a finanszírozási célú szerződéseket szabályozza, amelyek alapján a követelés átruházására a faktor (bank) által nyújtott hitel fedezeteként kerül sor.