Az Áfa törvény 2020. január 1-jét követően szűk korlátozások mellett, de lehetővé teszi, hogy az utóbb behajthatatlanná vált követelés után az állam irányába befizetett Áfa-val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy. Ugyanakkor már a számlakibocsátásnál figyelemmel kell lenni néhány olyan, a számlabefogadó által a számlakibocsátáskor vizsgálandó kritériumra, amelynek elmulasztása utóbb kizárhatja azt, hogy ha a számlában foglalt követelés behajthatatlanná válik, akkor az új szabályok szerint a már befizetett Áfá -val csökkentse adóalapját a számlát kibocsátó személy.

Ingatlan adásvétel esetén általában az ingatlan adásvételi szerződésben szerepel az eladó azon kötelezettsége, hogy a közművek tekintetében az „úgynevezett nullás igazolásokat” adja ki a vevőnek, aki ez esetben megköti saját nevében a közműszolgáltatásokra vonatkozó új szerződéseket. De mi van akkor, ha erről a felek elfelejtenek rendelkezni a szerződésben és ha az eladónak/volt ingatlantulajdonosnak díjtartozása áll fenn a közműszolgáltatóval szemben?

A Kúria nemrégiben közzétett elvi döntésében foglalkozott azon kérdéssel, hogy baleseti járadék megállapításánál munkavégzésből származó nem adózott jövedelmet is figyelembe lehet-e venni, azaz növelheti-e a baleseti járadék alapját az a jövedelem, amely után nem fizettek adót/járulékot és egyáltalán miként lehet az ilyen nem adózott jövedelem nagyságát igazolni?

A Kúria közelmúltban közzétett határozatában megerősítette, hogy az utazási irodák által az ügyfelekkel kötött szerződésben – ideértve az általános szerződési feltételeket (ÁSZF) is - az utazási iroda részéről az életet, testi épséget, egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség nem korlátozható. Az ügyben egy Egyiptomba történő utazás során elszenvedett személyi sérülések kapcsán kellett elbírálni az utazási iroda ÁSZF-je rendelkezéseinek érvényességét.

A Kúria közelmúltban közzétett munkaügyi elvi határozata szerint a munkáltatónak úgynevezett „figyelmeztető sztrájk” esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

Újabb NAIH határozat született a követeléskezelés során történő adatkezelések kapcsán. Ezúttal a telefonszám, mint adat kezelése jogszerűségének vizsgálata került górcső alá. A NAIH a jogérvényesítés céljából hozzájárulás hiányában történő adatkezelést – a konkrét esetben a hozzájárulás visszavonását követően - jogszerűtlennek ítélte meg és az adatkezelőt 1.500.000,-Ft pénzbírsággal is sújtotta.

Egy aprónak tűnő, ám több tekintetben fontos szabályokat tartalmazó, tavaly nyáron született, ám idén januártól alkalmazandó jogszabálymódosítás érinti a nem hosszú távon bérbeadott ingatlanok áfa mértékét és a bérbeadás mikéntjét is.

A biztosítók az ajánlaton rögzített személyes adatok alapján az ügyfelek, a tényleges tulajdonosok, a rendelkezésre jogosultak, a meghatalmazottak és a képviselőik pénzmosási szűrését automatikus szűrőrendszer működtetésével minden esetben elvégzik. Kérdésként merül fel ezért, hogy a többes ügynökök és alkuszok kötelesek-e maguk is automatikus pénzmosási szűrőrendszert alkalmazni, vagy elegendő az ügyfelek biztosítók általi automatikus szűrése? Az MNB legutóbbi állásfoglalásában egyértelmű iránymutatást adott a kérdésben.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közelmúltban több, milliós összegű bírságot is kiszabott az internetes véleményvezérek („influencerek”) és velük szerződő, szolgáltatást közvetítő médiaügynökségekkel szemben.

A Kúria már több eseti döntésében megerősítette azt a polgári jogi szabályt, hogy az ingatlan adásvételi szerződés önmagában még nem eredményezi a tulajdonjog keletkezését, ehhez szükséges az is, hogy a szerződés alapján a tulajdonjogot a szerző fél javára az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Miért fontos szabály ez?