Egy nem régiben közzétett Kúriai döntés foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy meghiúsult üzletrész adásvételi szerződés megkötésének esetére kikötött, már megfizetett vételárelőleg minősíthető-e kötbérnek, illetve ez esetben hogyan viszonyul a már korábban megfizetett foglaló összegéhez, figyelemmel arra is, hogy a kötbér kikötésére az eredeti előszerződés megkötésének módosításakor került sor. A döntés azért is figyelemre méltó, mert két nagyon elterjedt szerződést biztosító mellékkötelezettség egymáshoz való viszonyát, több ügylettípus kapcsán gyakorinak tekinthető fizetési struktúra tekintetében elemzi.

Egy nemrégiben közzétett Kúriai döntés megerősíti, hogy fontos nagyon körültekintően eljárni egy menedzseri vagy a Munka törvénykönyve („Mt.”) szóhasználata szerint vezető állású munkavállaló munkaszerződésének készítésekor, illetve az azt követő esetleges felmondás közlésekor. Egy téves, megalapozatlan vagy pontatlan hivatkozás és ezt követően nem megfelelően közölt felmondás ugyanis a felmondás jogellenességéhez vezethet és a munkáltató részére jelentős összegű kártérítés megfizetési kötelezettséggel járhat.

A Kúria által közzétett döntés egyértelműen megerősíti, hogy a jutalék a teljesítménybér azon fajtája, amely, amennyiben erről a felek nem állapodtak meg, illetve a munkáltató ilyen vállalást nem tett, úgy részteljesítés esetén nem követelhető a munkavállaló által.

A felszámolási eljárások kapcsán 2020. augusztus 1-én hatályba lépett egyik legfontosabb változás, hogy az úgynevezett csalárd ügyletek megtámadására nyitva álló határidő objektívvé vált, és nem kell a jövőben bizonyítani a megtámadható szerződésekről való tudomásszerzés időpontját.

A 2020. évi LXX. törvény 2020. július 9-étől lehetőséget biztosít bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti, a polgári perrendtartástól eltérő, speciális szabályok alapján lefolytatásra kerülő, úgynevezett gyorsított perek lefolytatására. A törvény által biztosított gyorsított eljárás bevezetésének általános indoka, hogy eljárásjogi könnyítést biztosítson bűncselekmények sértettjei számára kapcsolódó polgári jogi igényük (kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényüket) érvényesítése tekintetében.

Az elmúlt hónapokban az Európai Unói Bíróságának döntése és a NAIH több esetben is bírságot kiszabó határozata több adatvédelmi jogi szempontból fontos megállapítást is tett, amelyekből a piaci szereplőket, illetve adatkezelőket és adatfeldolgozókat általában érintő legfontosabb részeket gyűjtöttük össze. Kiemelendő az Európai Unió Bíróságának ítélete azért is, mert az az Egyesült Államokba történő adattovábbítással járó minden adatkezelés megfelelőségének feltételeit változtatja meg jelentősen azzal, hogy az EU-USA adatvédelmi pajzs határozatot érvénytelennek nyilvánította, továbbá harmadik országba történő adattovábbítások tekintetében is általános követelményeket rögzít.

Ezúttal a válsághelyzet kapcsán az adózás területén megjelent legutóbbi szabályokat, könnyítéseket, lehetőségeket szedtük Önöknek csokorba.

A vészhelyzetre való tekintettel született 102/2020. (IV.10.) Korm. rendelet a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről számos könnyítést tartalmaz a cégügyekkel kapcsolatos döntéshozatali eljárások lebonyolítása tekintetében. A pontos részletszabályokat az alábbi kérdések mentén összesítettük.

A Kormány 74/2020. (III. 31.) számú rendeletével számos olyan intézkedést hozott, mellyel a folyamatban lévő polgári perek a veszélyhelyzet ideje alatt is gördülékenyen mehetnek tovább.

A Kormány több, mint 20 ágazatban vezetett be egyes közterhek alóli mentességet, így például több ágazatban KATA-s vállalkozások mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól, illetve a szociális hozzájárulás és egyéb munkáltatói járulékok alól is számos vállalkozásnak biztosít mentességet vagy kedvezményt a Kormány. Adójogi összefoglaló táblázatunk ide kattintva érhető el.