A Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6. napján fogadta el Kúria Polgári Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja által készített összefoglaló véleményét a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörében végzett joggyakorlat elemzésével kapcsolatban. Mint ismeretes az új Ptk. számos helyen változtatott a vezető tisztségviselők felelősségén és már a hatályba lépést követően is lehetett tudni, hogy néhány, a jogszabály által megválaszolatlan kérdést csak a joggyakorlat fog tudni eldönteni.

Ha az érdekelt gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során úgy érzi, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el vele szemben, akkor az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, hogy ún. előzetes vitarendezést kezdeményezzen. Ezzel problémáját gyorsan jelezheti az ajánlatkérőnek, aki ilyenkor köteles nagy körültekintéssel megvizsgálni az esetet. A kezdeményezőnek figyelnie kell a közbeszerzési beadványokra vonatkozó aranyszabályokra, a határidő és a formai előírások betartására.

A finanszírozási konstrukciók esetében gyakran előfordul, hogy a külföldi anyavállalatok az adós leányvállalat tartozásaiért kezességet nem kívánnak vállalni, de hajlandóak, ún. komfortlevelet (támogató levelet, megerősítő nyilatkozatot) kibocsátani. A komfortlevél jogintézményét azonban a Ptk. nem ismeri, így kérdésként vetődik fel, hogy a benne foglalt kötelezettségvállalás a magyar jogban egyáltalán kikényszeríthető-e.

A csődtörvény lehetőséget ad a felszámolónak és a hitelezőnek arra, hogy a törvényben meghatározott határidőn belül, bíróság előtt megtámadja az adós társaság felszámolást megelőzően kötött úgynevezett csalárd ügyleteit.

A KRS Ügyvédi Iroda konferenciasorozatának részeként 2017. február 3. napján került megrendezésre a tőkebefektetések előkészítésének tárgyában tartott konferencia. A közel 50 befektető és KKV részvételével megtartott nagysikerű konferencián befektetők és tanácsadók számoltak be a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosításai jelentős változást jelentenek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatókra nézve. Emelkedett egyrészről az ilyen szolgáltatók ismételt jogsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok mértéke, másrészről létrehozásra kerül, és nyilvánosan elérhetővé válik a súlyosan jogsértő vállalkozások adatbázisa.

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben konzultálniuk szükséges. Ennek átültetése jelenik meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv.(Mvt.) rendelkezéseiben, melyek ezt az általános kívánalmat konkretizálják. Ezen törvényi előírások számtalan kötelezettséget telepítenek a munkáltatókhoz, illetve jogot a munkavállalókhoz.

Március 15-ig több mint 60 ezer cégnek kell megemelnie a törzstőkéjét. Valószínűleg több ezer vállalkozás fog megszűnni, mert nem tudja, vagy nem akarja ezt teljesíteni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a cégek nem kapnak újabb haladékot, az ügyvéd szerint arra viszont van lehetőség, hogy akár évtizedekkel később teljesítsék a pénzbeni hozzájárulást.

A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai hatékonyabb előkészítésének megkönnyítése érdekében időnként piacelemzést végez. Ilyenkor külső szakértőt is bevonhat és elemzi a piaci folyamatok és egy kiemelt ágazatban a piaci gyakorlat versenyre kifejtett hatását. Legfontosabb következménye a piacelemzésnek, hogy amennyiben a hivatal arra utaló jelet talál, hogy az adott ágazati piacon korlátozódik a verseny, a piac értékelése céljából végzéssel ún. ágazati vizsgálatot indít.

A Kúria egy 2016-os határozatában az adósi vitatás időpontját és a hitelező számlakibocsátási kötelezettségét vizsgálta és vont le fontos következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy mikor rendelhető el az adós ellen a felszámolás.