A nyilvánvaló szakmai és szervezeti kihívásokon túl az Európai Unió új általános adatvédelmi rendelete (GDPR) kapcsán a hazai közbeszédet az új, minden eddigit meghaladó bírságtételek uralták. Köztudott, hogy a maximális kiszabható bírság elsődlegesen 20 millió euró lesz, azonban olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a globális árbevételének 4 %-a ezen összeget meghaladja, úgy az utóbbi, árbevételhez viszonyított mérték lesz irányadó, azonban a bírságolás elvei kevésbé forognak közszájon.

A 2018 január 1-jén hatályba lépett új polgári perrendtartás bevezeti az általános meghatalmazások közhiteles, országos elektronikus nyilvántartását, így az általános meghatalmazás immár az ország összes bírósága előtt folyó eljárásra is érvényes.

A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi. III. törvényt (a továbbiakban: „régi Pp.”) által a 2018. január 1. napján hatályba lépő, a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: „új Pp.”) váltja fel, ami jelentős változásokat hoz a kötelező jogi képviseletre vonatkozó szabályozásban is.

A KRS Ügyvédi Iroda tőkebefektetésekkel kapcsolatos rendezvénysorozatának részeként került megrendezésre 2017. december 7. napján három különböző befektető részvételével a Befektetők és Befektetési Stratégiák elnevezésű konferencia. 

A Kúria nemrég napvilágot látott határozata szerint a székhely megváltoztatása olyan, az adós vagyonát érintő döntés, amelynek meghozatalára a felszámoló, és nem a felszámolás alatti cég tulajdonosa jogosult.

Az Alkotmánybíróság egy nemrég közzétett határozatában kimondta, hogy alkotmányos követelmény, hogy a betéti társaság egykori beltagjának, mint mögöttes kötelezettnek is biztosítani kell az alapeljárásban való részvételt és az ott meghozott határozatok elleni jogorvoslati jogot, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége.

Egy friss döntésében a Kúra kimondta, hogy a banki átutalások teljesítése során a kedvezményezett nem minősül a fizetést teljesítő bank ügyfelének, ezért az ő vonatkozásában a banknak nincs ügyfél-azonosítási kötelezettsége.

A jogérvényesítés új formája kerül bevezetésre 2018. január 1-től a társult per jogintézményével. A társult per a kollektív igényérvényesítés olyan formája, melyben a jogosultak döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek elbírálhatóak. 

Egy sikeres csődegyezséget kötő adós is kártérítésre kötelezhető, ha jóerkölcsbe ütköző szerződésekkel szerezte meg a többségi szavazatot a csődegyezség során. A Kúria egy 2017-es határozatában a csődegyezség által elszenvedett vagyonvesztés megfizetésére kötelezte az alpereseket tekintettel arra, hogy olyan jóerkölcsbe ütköző szerződéseket kötöttek, amelyekkel egyértelmű céljuk a másik félnek történő vagyoni veszteség okozása volt. 

A 2018. január 1-én hatályba lépő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (Ákr.), hatékonysági elvének hűen, szakít az általános ügyintézési határidő jogintézményének jelenleg még hatályos szabályozásával. Az ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok széles köre okán olyan mértékben váltak kiszámíthatatlanná a határidők, hogy az az Alaptörvényben megfogalmazott jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelményével összeegyeztethetetlenné vált.