Az üzletszerűség kérdése alapvető jelentőséggel bír annak megítélése kapcsán, hogy egy tevékenység pénzügyi szolgáltatásnak, így engedélyköteles tevékenységnek minősül-e vagy sem. A vonatkozó előírások alapján ugyanis pénzügyi szolgáltatásnak meghatározott tevékenységek (így például betétgyűjtés, kölcsön vagy hitel nyújtása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése, követelés vásárlás stb.) végzése kizárólag akkor minősül, ha az adott tevékenység végzésére üzletszerűen kerül sor.

Gépjárművásárlás esetén igényelt hitelkonstrukciók alkalmával bevett gyakorlat, hogy a finanszírozó a kölcsönszerződés biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a hatósági nyilvántartásba, illetve a gépjármű törzskönyvét is a birtokában tartja mindaddig, amíg az adós a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti.

Befektetési vállalkozások felszámolása esetére a 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) speciális rendelkezéseket tartalmaz. A Bszt. 136. §-a alapján a befektetési vállalkozások felszámolása során az ügyfelek által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfelek tulajdonában lévő, vagy az ügyfeleket megillető eszközök, továbbá az ügyfelek javára vezetett számlákon lévő árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét. Ezen eszközöknek az ügyfelek részére történő kiadásáról a befektetési vállalkozás a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül köteles intézkedni.

A Kúria Polgári Kollégiuma 2017. február 6. napján fogadta el Kúria Polgári Kollégiumának Joggyakorlat-elemző Csoportja által készített összefoglaló véleményét a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelőssége tárgykörében végzett joggyakorlat elemzésével kapcsolatban. Mint ismeretes az új Ptk. számos helyen változtatott a vezető tisztségviselők felelősségén és már a hatályba lépést követően is lehetett tudni, hogy néhány, a jogszabály által megválaszolatlan kérdést csak a joggyakorlat fog tudni eldönteni.

Ha az érdekelt gazdasági szereplő a közbeszerzési eljárás során úgy érzi, hogy az ajánlatkérő jogsértően járt el vele szemben, akkor az első dolog, ami ilyenkor eszébe jut, hogy ún. előzetes vitarendezést kezdeményezzen. Ezzel problémáját gyorsan jelezheti az ajánlatkérőnek, aki ilyenkor köteles nagy körültekintéssel megvizsgálni az esetet. A kezdeményezőnek figyelnie kell a közbeszerzési beadványokra vonatkozó aranyszabályokra, a határidő és a formai előírások betartására.

A finanszírozási konstrukciók esetében gyakran előfordul, hogy a külföldi anyavállalatok az adós leányvállalat tartozásaiért kezességet nem kívánnak vállalni, de hajlandóak, ún. komfortlevelet (támogató levelet, megerősítő nyilatkozatot) kibocsátani. A komfortlevél jogintézményét azonban a Ptk. nem ismeri, így kérdésként vetődik fel, hogy a benne foglalt kötelezettségvállalás a magyar jogban egyáltalán kikényszeríthető-e.

A csődtörvény lehetőséget ad a felszámolónak és a hitelezőnek arra, hogy a törvényben meghatározott határidőn belül, bíróság előtt megtámadja az adós társaság felszámolást megelőzően kötött úgynevezett csalárd ügyleteit.

A KRS Ügyvédi Iroda konferenciasorozatának részeként 2017. február 3. napján került megrendezésre a tőkebefektetések előkészítésének tárgyában tartott konferencia. A közel 50 befektető és KKV részvételével megtartott nagysikerű konferencián befektetők és tanácsadók számoltak be a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalataikról.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2017. január 1-jével hatályba lépett módosításai jelentős változást jelentenek az elektronikus kereskedelmi szolgáltatókra nézve. Emelkedett egyrészről az ilyen szolgáltatók ismételt jogsértése esetén kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok mértéke, másrészről létrehozásra kerül, és nyilvánosan elérhetővé válik a súlyosan jogsértő vállalkozások adatbázisa.

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391 EGK tanácsi irányelv alapján a munkáltatóknak a munkavállalókkal és azok képviselőivel minden, a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kérdésben konzultálniuk szükséges. Ennek átültetése jelenik meg a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.tv.(Mvt.) rendelkezéseiben, melyek ezt az általános kívánalmat konkretizálják. Ezen törvényi előírások számtalan kötelezettséget telepítenek a munkáltatókhoz, illetve jogot a munkavállalókhoz.