Március 15-ig több mint 60 ezer cégnek kell megemelnie a törzstőkéjét. Valószínűleg több ezer vállalkozás fog megszűnni, mert nem tudja, vagy nem akarja ezt teljesíteni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a cégek nem kapnak újabb haladékot, az ügyvéd szerint arra viszont van lehetőség, hogy akár évtizedekkel később teljesítsék a pénzbeni hozzájárulást.
A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai hatékonyabb előkészítésének megkönnyítése érdekében időnként piacelemzést végez. Ilyenkor külső szakértőt is bevonhat és elemzi a piaci folyamatok és egy kiemelt ágazatban a piaci gyakorlat versenyre kifejtett hatását. Legfontosabb következménye a piacelemzésnek, hogy amennyiben a hivatal arra utaló jelet talál, hogy az adott ágazati piacon korlátozódik a verseny, a piac értékelése céljából végzéssel ún. ágazati vizsgálatot indít.
A Kúria egy 2016-os határozatában az adósi vitatás időpontját és a hitelező számlakibocsátási kötelezettségét vizsgálta és vont le fontos következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy mikor rendelhető el az adós ellen a felszámolás.
A gyakorlatban munkáltatói oldalról gyakran merülhet fel a kérdés, hogy a munkavállalóval kapcsolatos bizalomvesztés alapot adhat-e azonnali hatályú felmondással történő munkaviszony megszüntetésre. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a munkavállalók többek között kötelesek munkájukat személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájukra vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, továbbá a munkakörüknek ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani.
2017-től az ingatlanfinanszírozást végző lízingcégeknek a kedvezményes 2%-os illeték feltételeként immár vállalniuk kell azt is, hogy a lízingszerződés teljesedésbe megy. Az illetéktörvény január 1-től burkoltan, 1%-al megemelte a zártvégű szerződésekre irányadó, korábbi kedvezményes 2%-os illetékmértéket.
2017. január 18. napját követően a hitelezőknek lehetőségük van arra, hogy az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés formájában olyan biztosítási intézkedést kérhessenek, amely megakadályozza az adósa által valamely tagállamban vezetett bankszámlán tartott pénzeszközöknek az átutalását vagy felvételét, amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy ezen intézkedés nélkül a hitelező adóssal szembeni követelésének későbbi érvényesítése meghiúsul, vagy számottevően nehezebbé válik.
A törzstőke leszállításával kapcsolatban már a Gt. hatálya alatt is számos kérdés merült fel, amelyekre az új Ptk. hatályba lépésével sem adott választ a jogalkotó. Így többek között továbbra sem volt egyértelmű, hogy mikor kell a tőkeleszállítással kapcsolatban kétszer közleményt közzétenni, vagy hogy mikor kell lefolytatni a hitelezővédelmi eljárást. Az újabb bírósági gyakorlat számos kapcsolódó kérdést megválaszol, azonban néhány újabb problémakört is felvet, amelyek megoldása elmarad.
A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján közérdeklődésre számot tartó zártkörűen működő biztosító illetve viszontbiztosító valamint nyilvános biztosító és viszontbiztosító köteles legalább három tagú auditbizottságot működtetni, melynek tagjait az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjai közül köteles a legfőbb szerv (közgyűlés) megválasztani.
A kiskorú személyek belátási képességének korlátozottságára tekintettel, a jog különböző korlátozásokkal biztosítja a kiskorú vagyonának védelmét. Ezen korlátokra tekintettel, a kiskorúakkal kötendő ügyeleteknél fokozott körültekintéssel kell eljárni.
A 2015. évi CXLIII. törvény az új uniós közbeszerzési irányelvek következtében jelentősen megváltoztatta a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket. A jelenleg benyújtott törvényjavaslat már az új törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalatait veszi figyelembe. A módosítás legfontosabb célja a verseny kiterjesztése és a közpénzek felhasználásának szigorítása.
