A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) több tekintetben változtatott a korábbi szabályozáson, ennek egyik területe a határozott idejű jogviszony kérdése. Az eredeti szabályozás, illetve annak változása is azonban számos félreértés és jogvita forrása.
Egészen a legutóbbi időkig fel sem vetődött kérdésként, hogy a kockázati tőkealapok alapkezelői milyen felelősséggel tartoznak az általuk kezelt tőkealapokkal, vagy éppen az alapok befektetőivel szemben. Ilyen gyakorlata a 2014-ben hatályba lépett befektetési formákat és alapkezelőiket szabályozó törvénynek sincsen, viszont úgy tűnik, hogy a közelmúltban napvilágot látott adatok alapján mégis kérdéses lehet felelősségük.
A Magyar Nemzeti Bank („MNB”) 2016. szeptemberi állásfoglalása alapján sem pénzügyi vállalkozás, sem pedig hitelintézet nem végezhet meghatalmazottként üzletszerűen önmagában számlakibocsátási tevékenységet. Az állásfoglalás ugyan alapvetően pénzügyi vállalkozások oldaláról vizsgálta ezt a kérdést, ám annak tartalma alapján megállapítható, hogy az állásfoglalásban foglaltak mind a hitelintézetekre, mind pedig a pénzügyi vállalkozásokra, azaz valamennyi pénzügyi intézményre vonatkoznak egyaránt.
Egy nemrég napvilágot látott, egyedi ügyben hozott határozatában, abban a kérdésben foglalt állást a Kúria, hogy a jövőbeni bérleti díj követelésen alapított zálogjog jogosultját a többi hitelezőt megelőzően ki lehet-e elégíteni?
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt és ezen módosítások következtében 2017. január 1-jétől kikerül a gépjárműadóról szóló törvényből a tartós bérlet fogalma és megszűnik a tartós bérlettel kapcsolatos azon korábbi szabályozás, mely szerint a cégautóadó alanya a tulajdonos helyett a tartós béreltbe vevő volt illetve magánszemély tartós bérletbe vevő bizonyos feltételek teljesülése esetén nem köteles cégautóadót fizetni.
A munkaügyi perek többsége a munkaviszony megszűntetésével áll összefüggésben, mely pereket tipikusan a munkavállalók kezdeményeznek. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a munkáltató nyújt be keresetet ezen a jogcímen.
Sokszor előfordul összetett projektek esetében, hogy egy gazdasági szereplő egyedül nem tudna megfelelni a kiírásban szereplő összes feltételnek, ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban mással együtt közösen nyújtson be ajánlatot. Érdemes áttekinteni, hogy ebben a helyzetben mely feltételeket kell, illetve lehet az ajánlattevőknek együttesen teljesíteniük és melyek azok a feltételek, melyeknek elég, ha az ajánlattevők egyike megfelel.
A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvények egyértelműen kizárták a tagokat megillető elővásárlási jog átruházását. Mivel a régi Ptk. az adásvételről szóló fejezetében tartalmazott egy szabályt arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, kérdésként merült fel, hogy ez a szabály alkalmazható-e a társasági jogban az új Ptk. szerint?
A Hpt. 2016. március 21-től hatályba lépő módosítása bevezette a hitel-tanácsadási tevékenységet, mint új kiegészítő, engedélyköteles pénzügyi szolgáltatást. A módosítás óta azonban számos gyakorlati kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy az egyes tanácsadási tevékenységek mikor esnek az új engedélyköteles tevékenység fogalma alá.
Szeptemberben lépett hatályba az építési törvény módosítása, miszerint a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tevékenység végzéséhez kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő. Az új szabályozás szerint az építési engedélyezés helyett csupán bejelentési kötelezettség alá eső lakóépületek kivitelezésénél az építésztervezőnek és a kivitelezésben részt vevőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.
