Sokszor előfordul összetett projektek esetében, hogy egy gazdasági szereplő egyedül nem tudna megfelelni a kiírásban szereplő összes feltételnek, ebben az esetben is lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban mással együtt közösen nyújtson be ajánlatot. Érdemes áttekinteni, hogy ebben a helyzetben mely feltételeket kell, illetve lehet az ajánlattevőknek együttesen teljesíteniük és melyek azok a feltételek, melyeknek elég, ha az ajánlattevők egyike megfelel.

A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvények egyértelműen kizárták a tagokat megillető elővásárlási jog átruházását. Mivel a régi Ptk. az adásvételről szóló fejezetében tartalmazott egy szabályt arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó szervezet kijelölheti azt a személyt, aki az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, kérdésként merült fel, hogy ez a szabály alkalmazható-e a társasági jogban az új Ptk. szerint?

A Hpt. 2016. március 21-től hatályba lépő módosítása bevezette a hitel-tanácsadási tevékenységet, mint új kiegészítő, engedélyköteles pénzügyi szolgáltatást. A módosítás óta azonban számos gyakorlati kérdés merült fel arra vonatkozóan, hogy az egyes tanácsadási tevékenységek mikor esnek az új engedélyköteles tevékenység fogalma alá.

Szeptemberben lépett hatályba az építési törvény módosítása, miszerint a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületre vonatkozó építészeti-műszaki tevékenység végzéséhez kormányrendelet felelősségbiztosítást írhat elő. Az új szabályozás szerint az építési engedélyezés helyett csupán bejelentési kötelezettség alá eső lakóépületek kivitelezésénél az építésztervezőnek és a kivitelezésben részt vevőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.), a Bankszövetség és a Kormány által meghatározott Otthonvédelmi Akcióterv alapján jött létre, azzal a feladattal, hogy a szociálisan legrászorultabb hiteladósok lakásait megvásárolja. A törvényhozó ennek keretében megalkotta a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényt (NET törvény), amelynek célja, hogy mind a hitelezők, mind az adósok, mind az állam számára elfogadható megoldást találjon a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott hiteladósok helyzetére.

A JEREMIE program kihelyezési szakaszának lezárulását követően érezhetően kevesebb finanszírozási lehetőség van a magyar piacon, ugyanakkor ez alkalmat teremt a magánszektor forrásainak felhasználására. A viszonylag kiszámíthatóan és jól szabályozottan működő JEREMIE alapok helyett jelentkező magánbefektetők azonban igen eltérő feltételekkel szerződnek, így érdemes alaposan átgondolni, hogy valójában milyen forrásra van szüksége a vállalkozásnak.

A 2016. június 16-át követően induló első üzleti év tekintetében először alkalmazandó jogszabályi előírás miatt szükséges a közérdeklődésre számot tartó gazdasági társaságoknak a jelenlegi könyvvizsgálójukkal fennálló megbízási jogviszonyuk időtartamát felülvizsgálni és szükség esetén új könyvvizsgáló társaság megbízásáról gondoskodniuk.

A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban a „Cstv.”) szabályai alapján, az abban meghatározott un. gazdálkodó szervezetek fizetésképtelensége miatt hivatalból, az adós vagy hitelező által indított eljárások sokasága van folyamatban. Mivel a gazdasági szereplők sok esetben határon túl – és itt legfőképpen az Európai Unió területét érdemes megemlíteni – is kifejtik a gazdasági tevékenységüket, jó tudni, hogy egy esetleges felszámolási eljárás során mikor és melyik jog az irányadó.

A 2012. évi I. törvény („Mt.") többek között felmondás elleni védelmet biztosít a várandóság teljes tartamára, továbbá az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapos időtartamra. Az Mt. ezen esetek kapcsán eredetileg előírta, hogy a munkavállaló az Mt. által biztosított védettségre csak akkor hivatkozhatott, ha a várandóságáról illetve a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdéséről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót tájékoztatta.

A vállalkozások összefonódási ellenőrzésének célja a monopóliumok kialakulásának versenyjogi eszközökkel történő megakadályozása. A modern piacgazdasággal együtt jár a tőkekoncentráció jelensége. A versenyjog nem kívánja megakadályozni ennek jelenlétét, hanem szabályozni és visszaszorítani hivatott a versenyre kiemelten káros hatásokat jelentő koncentrációkat.