2016. június 7-én elfogadta a Parlament az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását. A legfontosabb változásokat foglaljuk össze az alábbiakban.
Az „új” Ptk. hatálybalépésével a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás adta keretek rugalmasabbá váltak. Az ezzel járó nagyobb szabadságnak is vannak azonban nyilvánvalóan határai, mely határvonalak egyértelműen és elsősorban a még kialakulóban lévő bírósági döntésekben kifejeződő joggyakorlat alapján kristályosodhatnak csak ki.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény külön címszóval emeli ki a zálogjogosult ún. bekapcsolódási lehetőségét a végrehajtási eljárásba. A bekapcsolódás törvényi szabályozásának a kiemelt célja, hogy a zálogjogosult érdekei már a saját végrehajtási eljárása megindítása előtt effektív módon érvényesüljenek.
Sokszor találkozhatunk azzal, hogy az ügyfélszolgálatok rögzítik a telefonbeszélgetést, de előfordulhat az is, hogy egy társasházi vagy céges közgyűlésen elhangzottakat kívánják rögzíteni.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2016. májusában kiadott legújabb tájékoztatójából megtudhatjuk, hogyan kell mindezt jogszerűen tenni.
Benyújtásra került a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) módosítására vonatkozó törvényjavaslat, mely többek között tisztázni szándékozik a vezetői felelősség kapcsán kialakult bizonytalan jogértelmezést
Az új Ptk. egyik jelentős változtatása volt, hogy a régi Ptk. által szabályozott önálló zálogjog helyett bevezette a különvált zálog jogintézményét. Napjainkban érezteti hatását az önálló zálogjog hiánya, ezért az utóbbi időben egyre több hír jelenik meg az önálló zálogjognak az új Ptk-ban történő újraszabályozása kapcsán.
A Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése szerint nincs akadálya hátralékos pénzbetét két éven túli befizetésének Kft-k alapítása vagy feltőkésítése esetén az új Ptk. rendelkezéseire figyelemmel.
Feltételekkel kaphatunk költségvetési támogatást - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. pontosan meghatározza azon szempontokat, amelyek mentén az államháztartásból kifizetés teljesíthető.
Egy közelmúltban történt eset kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a fogyasztókat megtévesztő reklámokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás és annak háttere.
Az „új” Ptk. hatályba lépése óta a behajtási költségátalány szabályozása folyamatos problémát okozott, mert számviteli és adózási oldalról a szabályozás és a gyakorlat közötti ellentmondás szinte feloldhatatlan volt. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a fennálló szabályozás és az annak alapjául szolgáló uniós irányelv között is ellentmondás feszült.
