A sokak által használt AVDH 2024. december 31-én megszűnt, így idén januártól kicsit bonyolultabbá vált a digitálisan aláírt okiratok létrehozása. Tekintettel arra, hogy eltérő lehetőségek elérhetők a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek és képviselőik számára, így hasznos áttekinteni a vonatkozó előírásokat és megoldásokat.
Az EU Bíróságának döntése megerősítette, hogy ha egy bank vagy más pénzügyi szolgáltató elutasít egy hitelkérelmet kizárólag egy automatizált döntési mechanizmus alapján, az ügyfél jogosult arra, hogy részletes magyarázatot kapjon a döntés indokairól.
A Kúria egy friss határozata arra kereste a választ, hogy a szükségtelen zavarásnak, mint jogellenes és birtokháborító magatartásnak lehet-e egymás mellett alkalmazható jogkövetkezménye a szükségtelen zavarás megszüntetése, valamint a kártérítési igény teljesítése.
Az interoperabilitás kulcskérdéssé vált a digitális platformok világában. Az EUB a C-233/23. számú ügyben (Alphabet és mások) hozott ítélete új megvilágításba helyezi a piaci szereplők közötti együttműködés feltételeit.
Az online piacterek jogi felelőssége egyre nagyobb figyelmet kap. A C-492/23. számú ügyben született főtanácsnoki vélemény iránymutatást ad arra, hogy egy online piactér üzemeltetője milyen mértékben felel a felhasználók által közzétett tartalmakért, különös tekintettel a személyes adatok védelmére.
A társasházakról szóló 2003. évi XCCCIII. törvény 2024. október 01. napján hatályba lépett módosítása értelmében a közösség ügyintézését ellátó tisztségviselő (azaz a közös képviselő vagy intézőbizottság esetében az intézőbizottság elnöke) köteles-e minőségét és adatait az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ezen kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2025. május 01. napja.
2024. december 12-én az Európai Unió Bírósága döntést hozott a C-419/23. számú ügyben, amely a termőföld-haszonélvezeti jogok helyreállításának kérdésével foglalkozott Magyarországon. Az ügy tanulságai fontosak mind a földtulajdonosok, mind a haszonélvezeti joggal rendelkező személyek számára.
A Kúria egy 2025-ös határozatában ismét megerősítette, hogy eltérő szabályok alkalmazandóak a felszámolási eljárásban történő beszámításra attól függően, hogy a követelés engedményezéssel került-e megszerzésre vagy az eredeti hitelező kívánja az adóssal szemben fennálló tartozását ilyen formában kiegyenlíteni.
Egy közelmúltbeli ítélet az Európai Unió Bíróságától pontosította a gyártók és forgalmazók felelősségét a hibás termékek esetében. Az ügy középpontjában egy autógyártó és forgalmazó hálózat állt, amelynek kapcsán a bíróság meghatározta, hogy a forgalmazó mikor tekinthető a termék „gyártójának” az európai jog alapján.
2025-ben jelentős változások lépnek életbe Magyarországon a jogi költségek szabályozásában, amelyek célja a rendszer korszerűsítése, a méltányosság biztosítása és az eljárások komplexitásának jobb tükrözése. Az új szabályok az ügyvédi díjak és a bírósági illetékek területét egyaránt érintik, jelentősen átalakítva a jogi eljárások költségszerkezetét.
